Dragus
Dragus (románul: Drăguș [drə'guʃ], németül: Drachendorf) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Dragus község központja.
| Dragus (Drăguș) | |
 | |
| 19. századi dragusi porta a bukaresti falumúzeumban | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Dragus |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507251 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 42254 |
| Népesség | |
| Népesség | 971 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[2] |
| Népsűrűség | 39,18 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 480 m |
| Terület | 24,78 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 43″, k. h. 24° 46′ 41″45.761851°N 24.778081°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 43″, k. h. 24° 46′ 41″45.761851°N 24.778081°E | |
 | |
| Dragus weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésFogarastól 38 km-re nyugat–délnyugatra, az azonos nevű patak partján fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésSzemélynévi eredetű (vö. román Drag, Dragoș, Draguș). Első említése: Dragos (1527).
Története
szerkesztésFogarasföldi román falu volt, birtokosa több évszázadon át Fogaras vára. 1632-ben 68 jobbágy- (közülük három halász, két vadász, két szakács és egy molnár), három boér-, három darabont-, két havasalföldi zsellércsalád és négy pap lakta, három malma őrölt.[3] A jobbágyok közül három halászként, kettő vadászként, kettő szakácsként szolgált. II. Rákóczi György 1652-ben megnemesítette itt élő szakácsát, Ioannes Fogarasyt, feleségét, Anna Njagoiét és gyermekeiket, I. Apafi Mihály 1663-ban idevalósi trombitását, Trombitás Andrást.[4] 1722-ben családjai közül már 195 boér és csak 40 jobbágy. 1750-ben három ortodox remetekolostora működött, 1761-ben öt ortodox és három görögkatolikus pap lakta. 1765-ben az orláti román határőrezredhez csatolták, ekkor alakult görögkatolikus iskolája is. A férfiak mint lovas határőrök (huszárok) szolgáltak. 1789-ben családjai közül 160 volt ortodox és 19 görögkatolikus.
Lakói "nemzetségi" alapon, a szász Nachbarschaftok mintájára szomszédságokat (vecinătate) alkottak. 1929 és 1932 közt tizenkét ilyen szomszédság létezett. A szokások szerint például ha egy ifjú férj a felesége portájára költözött, átvette annak nevét is, hogy a nemzetségi viszonyok összhangban maradjanak a térbeli elkülönüléssel. A szomszédságokhoz kapcsolódóan maradt fenn a boérok és a jobbágyok közötti különbségtétel is.
Üvegikonfestő, szűcs- és fazekasközpont volt.
2004-ben vált ki Alsóvist községből és alakult önálló községgé.[5]
Lakossága
szerkesztés- 1850-ben 1273 lakosából 1253 volt román és 20 cigány nemzetiségű; 1146 ortodox és 127 görögkatolikus.
- 2002-ben 1187 lakosából 1173 román és 12 cigány nemzetiségű; 1185 ortodox vallású.
Látnivalók
szerkesztés- Az Istenanya Elszenderülése ortodox templomának ikonosztáza Octavian Smigelschi első hasonló megrendelése, 1897-ből.
Híres emberek
szerkesztés- Itt működött a 18. században Matei Voileanu kalligráfus és festő.
- Itt született 1817-ben Ion Codru-Drăgușanu útleíró, nyelvész.
Források
szerkesztés- Traian Herseni: Drăguș, un sat din Țara Oltului. I–II. București, 1940
- Hajdú Farkas Zoltán: Székelyek és szászok. Marosvásárhely, 2001, 86–90. o.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Bp., 1954, 462. o.
- ↑ Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 285–288. és 339–341. o.
- ↑ Legea nr. 84/2004 pentru înfiinţarea unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
További információk
szerkesztés- A település blogja (románul)
- Dragusi parasztház a 19. századból, a bukaresti falumúzeumban (románul)
- Az 1929 és 1932 közötti dragusi falukutatás (a Brassói Néprajzi Múzeum kiállítása – képek)
- Dragusi kolindálás[halott link]
- Menyasszonydalok és aratódal[halott link]
- Doina, sirató és menyasszonydalok[halott link]
- Legényes, hațegană és menyasszonytánc[halott link]
- díszített tojás a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményéből [1][halott link]
.svg){kind=small}
