Dugo Selo (Gvozd)

település Horvátországban

Dugo Selo (másképpen Dugo Selo Lasinjsko) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.

Dugo Selo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGvozd
Jogállásfalu
Irányítószám44410
Körzethívószám(+385) 20
Népesség
Teljes népesség31 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 52″, k. h. 15° 52′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 52″, k. h. 15° 52′ 53″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sziszektől légvonalban 38, közúton 56 km-re nyugatra, Károlyvárostól légvonalban 25, közúton 41 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 25 km-re északra, a Kordun keleti részén, az úgynevezett Báni végvidéken, Stipantól északra, a Kulpa bal partja közelében, a Trepčáról Lasinjára menő út mentén fekszik. Településrészei Radovići, Arbutine, Markovine és Gvojići.

Története szerkesztés

Dugo Selo település a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be, amikor Bosznia területéről menekülő pravoszláv szerbek érkeztek ide. A falu a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A településnek 1857-ben 650, 1910-ben 1025 lakosa volt. Zágráb vármegye Vrginmosti járásához tartozott. Lakói szegény földművesek voltak. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

A második világháború idején szerb többségű lakossága részben elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. Az usztasa támadásig a falunak nem volt halálos áldozata. Emiatt kevesebb volt a faluból elmenekülők száma is, így sokan estek áldozatul az usztasa terrornak. 1941 decemberében az ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A Lasinja melletti brezjei erdőben 1941. december 21-én Dugo Selo és a környék falvainak 433 lakosát, köztük sok nőt és gyermeket végeztek ki. A faluból 180-an vettek részt a felszabadító harcokban, közülük 36-en harcosként estek el a harcok során, míg 482 főt az usztasák és a németek gyilkoltak meg, 24-en a tífuszjárvány áldozatai lettek és további 10 lakos lett a harcok áldozata. A település teljes embervesztesége 552 fő volt.

A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A Krajinai Szerb Köztársaság része volt. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést, melyet teljesen leromboltak. A szerb lakosság elmenekült, de később néhányan visszatértek. 2011-ben 46 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Népesség szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
650 786 767 943 990 1.025 908 1.108 653 720 676 599 507 385 64 46

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)