Főmenü megnyitása

Duka község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Duka
Duka címere
Duka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásCelldömölki
Jogállás község
Polgármester Kardos Árpád[1]
Irányítószám 9556
Körzethívószám 95
Népesség
Teljes népesség210 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség13,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Duka (Magyarország)
Duka
Duka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 30″, k. h. 17° 06′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 30″, k. h. 17° 06′ 40″
Duka (Vas megye)
Duka
Duka
Pozíció Vas megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Duka témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Duka a Balatontól északra, 8-as és a 84-es utak kereszteződésénél fekszik, Jánosháza és Kissomlyó mellett.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a szláv, Duca (ispán, hivatal) szóból eredőnek tartják.

TörténeteSzerkesztés

277 lakosú többutcás, szalagtelkes, soros beépítésű település. Nevét az oklevelekben 1290-­ben említették először Dwka alakban. Jellemzően kisnemesi falu volt. 1768­-ban 8 család birtokait írták össze (közülük négy Dukai Takách). A török korban először Fehérvárra, majd Kanizsára fizettek adót, a hódolást 1638-ban fejezték be.

Az oklevelekben először 1290­ben említik Dwka alakban. Jellemzően kisnemesi falu volt. 1768­ban 8 család birtokait írták össze (közülük négy Dukai Takách). A török korban először Fehérvárra, majd Kanizsára fizettek adót, a hódolást 1638-ban fejezték be.

A falu határában fekvő egykori településekSzerkesztés

BocsorSzerkesztés

Az egykori település a mai Duka határának keleti részén feküdt, majd a 17. században elpusztult. A települést 1393-ban említették először az oklevelekben Bochor néven, nevét személynévből származónak tartják. A középkorban, kisnemesi falu volt, mely 1598-ban és 1610-ben a fehérvári törököknek hódolt. 1690-ben már, mint hosszú évekkel azelőtt elpusztult települést tartották nyilván.

FenyérSzerkesztés

A mára már elpusztult falu a község határában a Keléd felé vezető út oldalában húzódott. Első említése 1397-ből származik, ekkor Fenyr alakban volt említve, mint egytelkes nemesek által lakott település. 1599-ben azonban már elhagyottként tartották számon, bár még egy nemes élt itt. Ezután az 1726. évi utolsó említéséig már csak pusztaként volt említve. Egykori létét látszik bizonyítani Fenyéri Gyula (Zádori, másutt Stettner György), aki írói nevét, ettől a dűlőtől kölcsönözte.

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Erdélyi János filmrendező itt született 1955-ben - 1982-ben szerzett felsőfokú diplomát a Szombathelyi Tanárképző Főiskola népművelés- történelem szakán. Évekig újságíróként dolgozott. 1984 óta készít filmeket. Filmjeiben a párthatalom ellen lázadó falusiakról, az 56-os sortüzet túlélőkről, a kacsaól alatt hat évig kitartó katonáról, az Auschwitzból hazatért zsidóról, a templomot építő cigányokról, a gulágokat túlélő erdélyi ötvenhatosokról, a csetnik mészárlást elszenvedő magyarokról vagy az évszázad árvizével küzdő tiszaiakról szólnak.

NevezetességekSzerkesztés

  • Dukai Takách-kúria - A hosszú, kilenctengelyes, kontyolt nyeregtetővel készült épület, melynek főhomlokzata középső részén ereszpárkány fölé magasodó attikafalat emeltek, amelyre a család címere került.
  • Bódi-ház, vagy korábbi birtokosai után Stettner-kúria - Az épület jelenleg felújítás alatt áll. 1767-ben építették. Belül hosszú bolthajtásos folyosó húzódik, amelyből sorban nyílnak az egymással is összeköttetésben álló, szintén boltozott szobák. A szobákban nagyon szépen kialakított kályhafülkék voltak.
  • Római katolikus temploma - Szűz Mária tiszteletének szen­telték.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 2,7% németnek mondta magát (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 1,3%, evangélikus 30,5%, felekezet nélküli 0,9% (21,5% nem nyilatkozott).[3]

ForrásokSzerkesztés

  • Celldömölk Webpage [1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Duka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Duka Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés