Dunajó
Dunajó (szlovákul Dunajov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. 2011-ben 1149 lakosából 1100 szlovák volt.
| Dunajó (Dunajov) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Csacai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1498 | ||
| Polgármester | Milada Chlastáková | ||
| Irányítószám | 023 02 (pošta Krásno nad Kysucou) | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | CA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1136 fő (2021. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 190 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 378 m | ||
| Terület | 6,06 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Dunajó
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 21′ 38″, k. h. 18° 49′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 38″, k. h. 18° 49′ 17″ | |||
| Dunajó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dunajó témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
FekvéseSzerkesztés
Zsolnától 18 km-re északkeletre fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A község területén már a 9. században szláv település volt. A mai falut 1498-ban említik először. 1582-ben a budatíni váruradalomhoz tartozott. 1598-ban 7 ház állt a faluban. Lakói ősidők óta mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. A 18 – 19. században lakói nagy része drótozásból élt. 1850-ben 647 lakosa volt. Fejlődésében sokat lendített a Kassáról Csehországba menő vasútvonal kiépülése a 19. század végén. A falu egyházilag az ösvényesi plébániához tartozott.
Vályi András szerint "DUNAJEV. vagy Dunajov. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Okhodnitzának szomszédságában, mellynek filiája, Kis Úttza mellett, Kit Úttza Újhelytöl egy mértföldnyire, a’ Budaténi uradalomban, határbéli földgyének soványsága miatt, harmadik Osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Dunajov, Trencsén m. tót falu, a Kisucza vize meleltt, a Sziléziába vivő országutban. Számlál 647 kath. lak. Vendégfogadó s fakereskedés. F. u. gr. Csáky István örökösei. Ut. p. Csácza."[3]
1910-ben 530, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
2001-ben 903 lakosából 891 szlovák volt.
NevezetességeiSzerkesztés
- A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt római katolikus temploma az 1990-es években épült.
- A községben egy a 19. század végén épített kápolna is áll.
További információkSzerkesztés
- Községinfó
- Dunajó Szlovákia térképén
- Dunajó története évszámokban. kysuckyregion.sko, 2004. szeptember 2. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 2.)
ForrásokSzerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
