E

a latin ábécé 5. betűje

Az E a latin ábécé ötödik, a magyar ábécé kilencedik betűje.

Karakterkódolás szerkesztés

Karakterkészlet Kisbetű
(e)
Nagybetű
(E)
ASCII 101 69
Bináris ASCII 01100101 01000101
EBCDIC 133 197
Bináris EBCDIC 10000101 11000101
Unicode U+0065 U+0045
HTML/XML e E

Jelentései szerkesztés

Filmművészet szerkesztés

Fizika szerkesztés

Matematika szerkesztés

Orvostudomány szerkesztés

Statisztika szerkesztés

Számítástechnika szerkesztés

Zene szerkesztés

  • E: zenei hang, a hangsor 3. eleme

Egyéb szerkesztés

  • -e: a magyar nyelvben kérdőszó funkciójú kötőszó, mely helyesen alkalmazva kötőjellel kapcsolódik a mondat azon szava mögé, amelyre a kérdés irányul. Lényegében bármely szófajú szóval társulhat, kivéve a viszonyszót, kiirthatatlanul terjed azonban helytelen használata, amikor a közlő a kérdéssel valóban érintett szó helyett viszonyszóhoz (elváló igekötőhöz, pl. „meg-e”, tagadószóhoz, pl. „nem-e” stb.) kapcsolja.
  • e: a német nyelvben található die névelő általános rövidítése
  • E: az exa-, vagyis egy mennyiség  -szorosának jelölése az SI-rendszerben
  • E: nemzetközi autójelként Spanyolország jele
  • E-számok: élelmiszer-adalékanyagok
  • え (e): japán kana
  • E!: a napirajz.hu magyar webképregény-sorozat fiktív univerzumában bármely szereplő által gyakorta alkalmazott kifejezés, leginkább a tetszés, a megelégedettség, olykor a csodálkozás – szavakba ennél bővebben nem öntött – kifejezésére. Ritkán előfordul kérdő mondathelyzetben is, akkor természetesen kérdőjellel.[1]

Jegyzetek szerkesztés