ELTE Társadalomtudományi Kar

az Eötvös Loránd Tudományegyetem kara

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Kara (rövidítve: ELTE TáTK) az egyetem egyik legfiatalabb kara, a 2003-as átszervezéssel[1] jött létre a korábbi (időszakosan rektorközvetlen) Szociológiai Intézet személyi állományára alapozva. A hagyományosan (más egyetemeken is) TTK-nak rövidített Természettudományi Kartól való megkülönböztetés érdekében a szokásos rövidítése ELTE TáTK. Helyileg – az épületen a Természettudományi és az Informatikai Karral osztozva – az ELTE Lágymányosi Campusának Északi Tömbjében található.

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar

A lágymányosi campus északi épülete
A lágymányosi campus északi épülete
Alapítva 2003. szeptember 1.
Hely Magyarország, Budapest, Szombathely
Típus kar
Dékán Prónai Csaba
Igazgató Juhász Gábor
Elérhetőség
Postacím 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A
Elhelyezkedése
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar (Magyarország)
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 20″, k. h. 19° 03′ 45″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 20″, k. h. 19° 03′ 45″
Térkép
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar weboldala

A kar Szombathelyen is folytat kihelyezett képzéseket, ahol gazdálkodástudományi szakok oktatása folyik.

A Kar profilja[2] szerkesztés

Az ELTE TáTK az ország legnagyobb társadalomtudományi képzőhelye. Az intézmény széles körben kínál – a társadalomtudomány részdiszciplínáit átfogó – alap-, mester-, illetve felsőoktatási szakképzéseket, szakirányú továbbképzéseket, továbbá doktori programokat a társadalmi jelenségeket és folyamatokat megérteni és tanulmányozni vágyó hallgatók és fiatal kutatók számára.

Céljai[3] szerkesztés

  • a világot – a társadalom mikro- és makroszintjein – érteni, megváltoztatni, jobbítani kívánó szakembereket képezni a lehető legmagasabb szakmai színvonalon
  • a kortárs felsőoktatási trendeknek megfelelően olyan képzési helyként funkcionálni, amely szervesen kapcsolódik az itthoni és nemzetközi akadémiai közösségbe
  • támogató, ösztönző légkört biztosítani minden magyar és külföldi hallgatója és kutatója, oktatója számára

Mottója[4] szerkesztés

"Ha érteni akarod a világot..."

Kiemelt értékei[5] szerkesztés

  • kritikai gondolkodás
  • együttműködés
  • befogadás – nyitottság
  • empátia – társadalmi felelősségvállalás

Története[6] szerkesztés

A szociológia magyarországi intézményesítésének igénye először 1900-ban és 1901-ben, a Huszadik Század című folyóiratot és a Társadalomtudományi Társaságot alapítók és támogatók körében fogalmazódott meg, de az egyetemi szintű képzésének bevezetése ekkor még az egyetem ellenállásán megbukott. Később is csak rövid időre – 1918–1919-ben, 1942–1945 és 1946–1950 között – sikerült a szociológiát tanszéki, illetve intézeti keretek között a felsőoktatásba bevezetni. Tartósan eredményes egyetemi szintű meghonosítása az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1966-ban létrehozott Szociológiai Kutatócsoport működésével kezdődött meg. Az 1966-os kutatócsoporttól számítva, ennek a fejlődési folyamatnak az alapvető szervezettörténeti állomásai a következők voltak:

  • 1970: Bölcsészettudományi Kar: Szociológiai Tanszék
  • 1989: ELTE Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ
  • 2000: ELTE BTK Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ.

A 2000-es évek egyetemi integrációs hulláma az ELTE-t sem hagyta érintetlenül: az egyetem szerkezetátalakitása, a többkarú egyetem létrehozása új stratégiai céllá vált. Az Egyetemi Tanács a 2001. február 12. és 2002. március 4. napján tartott ülésén hozott határozataival kezdeményezte az akkori kormánynál három új egyetemi kar létrehozását és egy karának megszüntetését. A kezdeményezés eredményeképpen – a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalását követően – a Kormány elfogadta a javaslatot, és az ELTE karait megállapító korábbi jogszabályi rendelkezést módosítva létrehozta az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31-ével megszüntette a Tanárképző Főiskolai Kart.

Az új karok 2003. szeptember 1-jén kezdték meg működésüket. A Társadalomtudományi Kar elsősorban a BTK Szociológiai Intézetének alapjain alakult ki, átvett a Bölcsészkartól néhány további tanszéket, és egy tanszéket a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kartól is.[1]

Szervezet szerkesztés

A Kar vezetése[7] szerkesztés

Caption text
Fejléc szövege Fejléc szövege
Dékán Prónai Csaba
Általános és tudományos ügyek dékánhelyettese Szabari Veronika
Oktatási ügyek dékánhelyettese Rácz Andrea
Nemzetközi ügyek dékánhelyettese Szűcs Zoltán Gábor

A Kar dékánjai szerkesztés

Intézetek[12] szerkesztés

Intézet Tanszék
Empírikus Tanulmányok Intézete Statisztika Tanszék
Társadalomkutatások Módszertana Tanszék
Közgazdaságtudományi Intézet Közgazdaságtudományi Tanszék
Savaria Gazdálkodástudományi Tanszék

Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszék

Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszék
Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszék
Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka Tanszék
Szociálpolitika Tanszék
Szociológia Intézet Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszék
Szociológia Tanszék
Társadalomelmélet Tanszék
Társadalmi Kapcsolatok Intézete Kisebbségszociológia Tanszék
Kulturális Antropológia Tanszék
Szociálpszichológia Tanszék

Képzések[13] szerkesztés

Alapszakok[14] szerkesztés

  • Gazdálkodási és menedzsment (Szombathely)
  • Kereskedelem és marketing (Szombathely)
  • Nemzetközi tanulmányok
  • Pénzügy és számvitel (Szombathely)
  • Szociális munka
  • Szociológia
  • Turizmus és vendéglátás (Szombathely)

Angol nyelvű alapszakok szerkesztés

  • International Relations
  • Sociology

Felsőoktatási szakképzések[15] szerkesztés

  • Gazdálkodási és menedzsment (Szombathely)
  • Kereskedelem és marketing (Szombathely)

Mesterszakok[16] szerkesztés

  • Humánökológia
  • Kisebbségpolitika
  • Közösségi és civil tanulmányok
  • Kulturális antropológia
  • Nemzetközi tanulmányok
  • Survey statisztika és adatanalitika
  • Szociális munka
  • Szociálpedagógia
  • Szociálpolitika
  • Szociológia
  • Vállalkozásfejlesztés

Angol nyelvű mesterszakok szerkesztés

  • Community and Civil Development Studies
  • Cultural Anthropology
  • Ethnic and Minority Policy

Szakirányú továbbképzések[17] szerkesztés

  • Nemzetközi emberi jogok
  • Szociális minőség-menedzser
  • Szociális munka szupervíziója

Doktori (PhD) képzések[18] szerkesztés

  • Interdiszciplináris társadalomkutatások
  • Szociológia
  • Társadalom- és szociálpolitika

Angol nyelvű doktori képzések szerkesztés

  • International Studies
  • Sociology

Kutatóközpontok[19] szerkesztés

  • Digitális Szociológia Kutatóközpont
  • Kommunikáció- és Médiaszociológiai Kutatóközpont
  • MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport
  • Research Centre for Computational Social Science
  • Oktatás- és Ifjúságkutató Központ
  • New Vision Research Group
  • Peripato Társadalmi Dinamika Kutatóközpont
  • Prozopográfiai és Családtörténeti Kutatócsoport
  • Társadalmi Traumák Kutatócsoport
  • Társadalmi Változások Kutatóközpont
  • Tudománykutató Központ

Kutatási projektek[20] szerkesztés

A Karon számos nagyobb volumenű kutatási projekt folyik.

Ismertebb kutatók, oktatók szerkesztés

A Kar ismertebb kutatói, oktatói, professor emeritusai/emeritái voltak[21]
Angelusz Róbert Csákó Mihály Cseh-Szombathy László Huszár Tibor Jávor István Lakatos László

Némedi Dénes Pete Péter

A Kar jelenlegi ismertebb kutatói, oktatói[22], professor emeritusai/emeritái[23]
A. Gergely AndrásCsepeli GyörgyFerge ZsuzsaFiáth TitanillaGyáni GáborHalmai GáborJuhász Gábor

Keller MárkusPapp RichárdPrónai CsabaRudas TamásSik EndreSzűcs Zoltán GáborTausz Katalin

Források szerkesztés

  1. a b Az egyetem története. Eötvös Loránd Tudományegyetem. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  2. Tanulj nálunk! (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  3. Küldetésünk, víziónk. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  4. Tanulj nálunk! (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  5. Küldetésünk, víziónk és értékeink (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  6. A Kar története (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  7. A Kar vezetése (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  8. „Ha nem lenne, akkor ki kéne találni” – ünnepelt a TáTK (magyar nyelven). www.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  9. Az ELTE TáTK új dékánja (magyar nyelven). www.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  10. Juhász Gábor a TáTK új dékánja (magyar nyelven). www.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  11. Prónai Csaba az ELTE TáTK új dékánja (magyar nyelven). www.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  12. Társadalomtudományi Kar | ELTE Társadalomtudományi Kar (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  13. Képzések (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  14. Graduális képzések (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  15. Graduális képzések (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  16. Graduális képzések (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  17. Szakirányú továbbképzések (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  18. Doktori programok”, tatk.elte.hu (Hozzáférés ideje: 2023. március 1.) (magyar nyelvű) 
  19. Kutatóközpontok (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  20. Kutatási projektek (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  21. In memoriam (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  22. Intézetek, tanszékek (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  23. Professor Emeritusok (magyar nyelven). tatk.elte.hu. (Hozzáférés: 2023. március 1.)