Edelweiss (vonat)
Az Edelweiss egy nemzetközi gyorsvonat volt, melyet eredetileg a CIWL üzemeltetett Hollandia és Svájc között, Belgiumon, Luxemburgon és Franciaországon keresztül. Nevét a Havasi gyopár (latinul: Leontopodium alpinum, németül: Edelweiss) nevű alpesi virágról kapta, mely alpinizmushoz és az Alpokhoz kapcsolódik, és Svájc jelképének számít.
| Edelweiss | ||||
 | ||||
| Az Edelweiss reklámposztere 1928-ból | ||||
| Típus | CIWL luxus vonat (1928–1939) Expresszvonat (1945–1957) Trans Europ Express (TEE) (1957–1979) Expressz vonat (1979–1999) | |||
| Státusz | megszűnt | |||
| Hely | Hollandia Belgium Luxembourg Franciaország Svájc | |||
| Névadó | havasi gyopár (taxon) | |||
| Első járat | 1928. június 15. | |||
| Utolsó járat | 1999. május 29. | |||
| Utódja | EC Jean Monnet | |||
| Volt üzemeltető | CIWL NMBS/SNCB CFL SNCF SBB-CFF-FFS | |||
| Vonal kezdete | Amsterdam Centraal / Brüsszel | |||
| Vonal vége | Luzern / Basel SBB / Zürich HB | |||
| Állomások száma | 13 | |||
| Távolság | 1050 km | |||
| Utazási idő | 9 óra 30 perc | |||
| Járatsűrűség | naponta | |||
| Vonatszám | TEE 90/93 | |||
| Vasúti jármű | SBB RAe | |||
| Nyomtáv | 1435 mm | |||
| Villamos vontatás | 15 kV AC, 16,7 Hz (Basel SBB–Zürich HB) | |||
 | ||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Edelweiss témájú médiaállományokat. | ||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | ||||
Az Edelweiss a bevezetésétől a második világháború kitöréséig, 1939-ig, a Compagnie Internationale des Wagons-Lits (CIWL) által üzemeltetett luxusvonat volt, amely a hollandiai Amszterdamban található Amsterdam CS és a svájci Luzern állomás között közlekedett.
A háború után az Edelweiss-t újjáélesztették, kezdetben rendes gyorsvonatként a belgiumi Brüsszel és a svájci Bázel SBB között. 1957-ben a vonat az egyik első, kizárólag első osztályú Trans Europ Express (TEE) vonat lett, amelynek déli végállomását Bázelből délkeletre, a svájci Zürichbe helyezték át.
1974-ben az Edelweiss északi végállomását délre, Amszterdamból Brüsszelbe helyezték át.[1] 1979. május 27-én az Edelweiss-t átminősítették két kocsiosztályos expresszvonattá,[2] és 1980. április 6-án a vonat Bázel-Zürich szakaszát megszüntették.[3] 1997. június 1-jén a vonalat újra meghosszabbították Bázeltől Zürichig,[4] de az Edelweiss 1999. május 29-én megszűnt, helyére az EC Jean Monnet lépett, amely csak Brüsszel és Strasbourg között közlekedett az előbbi vonat menetrendjében, Strasbourgtól délre nem.[5]
A két végállomás közötti 1050 km-es távolságot mint TEE járat 9 óra 30 perc alatt tette meg, ami 110 km/h átlagsebességet jelentett.[6]
Források szerkesztés
- ↑ "Summer services, 1974" (changes due to take effect). Thomas Cook Continental Timetable (March 29–April 25, 1974 edition), pp. 70, 465. Peterborough, UK: Thomas Cook Publishing.
- ↑ Thomas Cook International Timetable (May 27–June 30, 1979 edition), p. 6. Peterborough, UK: Thomas Cook Publishing.
- ↑ Thomas Cook International Timetable (March 1–April 5, 1980 edition), p. 98. Thomas Cook Publishing.
- ↑ "International services [changes to] from June 1" (May 1997). Thomas Cook European Timetable, p. 28. Thomas Cook Publishing.
- ↑ "Summer services [changes to] from May 30" (May 1–29, 1999). Thomas Cook European Timetable, p. 3. Thomas Cook Publishing.
- ↑ Brian Hollingsworth, Arthur F. Cook: Das Handbuch der Lokomotiven, Weltbild Verlag, Augsburg 1996, ISBN 3-86047-138-4, S. 318
Irodalom szerkesztés
- TEE: la légende des Trans-Europ-Express. Auray: LR Presse (2007). ISBN 978-29-03651-45-9 (franciául)
- TEE: la leggenda dei Trans-Europ-Express. Salò: ETR – Editrice Trasporti su Rotaie (2008). ISBN 978-88-85068-31-5 (olaszul)
- TEE - Die Geschichte des Trans-Europ-Express. Düsseldorf: Alba Publikation (2009). ISBN 978-3-87094-199-4 (németül)
- George Behrend: Geschichte der Luxuszüge. Orell Füssli, Zürich 1977, ISBN 3-280-00918-9
- Jürgen Franzke, Jörg Hajt: Das große TEE-Buch. 50 Jahre Trans-Europ-Express, Heel, Königswinter 2007, ISBN 3898803058
- Maurice Mertens: Trans Europ Express Alba Verlag, 1987 ISBN 3-87094-114-6 (Lizenzausgabe)
- Albert Mühl: Internationale Luxuszüge. EK-Verlag, Freiburg im Breisgau 1991, ISBN 3-88255-673-0
