Főmenü megnyitása

Edvi Illés László (Réti, 1813. december 29.Jászberény, 1877. június 1.) orvos, író.

Edvi Illés László
Született 1813. december 29.
Réti
Elhunyt 1877. június 1. (63 évesen)
Jászberény
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
író

ÉleteSzerkesztés

Edvi Illés Ádám evangélikus lelkész fia, Edvi Illés Pál öccse volt. Az orvosi tudományokat Bécsben hallgatta s ottan 1839-ben orvosdoktorrá avatták. Külföldi tanulmányutat tett, majd Budapesten telepedett le, hol a Császárfürdő orvosa lett. 1848-ban az első magyar belügyminisztériumban a közegészségügyi osztálynál fogalmazó volt; a szabadságharc után az Alföldön bujdokolt. 1852-ben a Jászkun kerületek főorvosa lett és 1861-ig Jászberényben, azontúl Kiskunfélegyházán lakott; 1867-ben nyugalomba vonult és orvosi gyakorlatot folytatott Jászberényben.

MunkáiSzerkesztés

  • Dissertatio inauguralis medica sistens miasmata. Vindobonae, 1839.
  • Muraköz helybeli természettani és orvosi szempontból. Írta Rosenfeld (Rózsay) József. Németből ford. Pest, 1840.
  • Besztercze és vidéke. Emlékirat, melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók Beszterczén 1842. aug. hó elején tartott harmadik gyűlése emlékére irt Zipser Keresztély András s magyarra áttett… Buda, 1842.
  • A budai hévvizek. Különösen a Császárfürdő s gyógyintézetei. Pest, 1843.
  • Napoleon császár történetei. U. ott. 1844. (Legolcsóbb Népkönyvek 1. füzet.)
  • Világtörténet, a legrégibb időktől a legújabb korig. U. ott, 1846. Két kötet. (2. kiadás. U. ott, 1857.)
  • Versuch einer physikalisch-medizinischen Darstellung der Heilquellen des Kaiserbades zu Ofen. U. ott, 1847.
  • A kénégeny-gőz hatása, különösen seborvosi tekintetből; tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágosítva. Irta Rosenfeld (Rózsay) József; ford. (Névtelenül) U. ott, 1847.

CikkeiSzerkesztés

Prisnitz, németből ford. (Társalkodó 1837.), A bécsi cs. kir. orvosegyesület rendszabályai (Orvosi Tár 1840), Elmélkedések a budai császárfürdő gyógyhatása körül, A budapesti kir. orvosegylet 1847-ik évi ülésének jegyzőkönyve (u. ott 1846–47.) és az Orvos-Sebészi Évkönyvekben 1841–44. több értekezése; írt még a Wiener Medizinische Pressébe s a Gyógyászatba.

ForrásokSzerkesztés