Az egyiptomi font Egyiptom hivatalos pénzneme. Arabul gunaihnak nevezik, amit az egyiptomi arabban gininek ejtenek (el-Gunaih el-Maṣrī, الجنيه المصرى, azaz egyiptomi gunaih), ez a név valószínűleg az angol guinea szóból származik. Váltópénze a kurus (qirsh, قرش;, vagy piaszter) és a malleem (مليم; millieme); 1 font = 100 piaszter = 1000 millieme.

Egyiptomi font
(الجنيه المصرى (arabul))
5 fontos bankjegy „muszlim oldala”
5 fontos bankjegy „muszlim oldala”

ISO 4217 kódEGP
Devizajel £, L.E., LE
Ország Egyiptom

Infláció
Mértéke12,3% (2016 május) [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Váltópénz
piaszter
millieme
(1/100)
(1/1000)
Érmék
Használatban 5, 10, 20, 25, 50 piaszter, 1 font
Bankjegyek
Használatban 25, 50 piaszter, 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200 font
Kibocsátó
Központi bankEgyiptomi Központi Bank
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyiptomi font témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Egy 1834-es angol királyi rendelet elrendelte egy bimetallizmuson alapuló egyiptomi pénznem bevezetését. 1836-ban egyiptomi fontokat vertek és hoztak forgalomba.

A font eredetileg 100 piaszterre, a piaszter pedig 40 parára oszlott. 1885-től parát már nem hoztak forgalomba, helyette a piasztert tizedekre (عشرالقرش oshr al-qirsh) osztották. A tizedet 1916-ban millieme-re (ezredre) nevezték át.

1885-1914 között a font árfolyamát törvényben rögzítették a fontosabb valutákéhoz, így a fontot gyakorlatilag az aranystandardhoz rögzítették (akkoriban a legtöbb jelentős valuta árfolyama az aranystandardhoz volt rögzítve).

A National Bank of Egypt 1899. április 3-án bocsátotta ki az első egyiptomi bankjegyeket.[2]

1960. július 19-én a Central Bank of Egypt lett Egyiptom központi bankja. 1968-ban kezdték el itt kibocsátani a bankjegyeket. Az egyre nagyobb igény miatt nagy címletű bankjegyeket bocsátottak ki: 1977 májusában a 20 fontos, 1979-ben az 50 fontos, 1993-ban a 100 fontos bankjegyet.

2004-ben az alábbiak szerint oszlott meg a bankjegyek száma: 30,9%-a 100 fontos, 38%-a 50 fontos, 18,4%-a 20 fontos, 9,2%-a 10 fontos, 2,1%-a 5 fontos, 0,9%-a 1 fontos, 0,3%-a 50 piaszteres, 0,2%-a 25 piaszteres volt.[2]

2016. november 3-án 48%-kal értékelték le a fontot.[3]

2017 júniusára az éves infláció 29,8% lett, ezzel tovább értéktelenedett az amúgy is gyenge font árfolyama.[4]

ÉrmékSzerkesztés

 
1 fontos (Tutanhamon) és 50 piaszteres (VII. Kleopátra) érmék

Az érmék szerepe Egyiptomban még a kis címletek esetében is másodlagos a papírpénzekéhez képest. A legutóbbi időkig csak 5, 10, 20 és 25 piaszter címletű érmék voltak forgalomban (a legújabb 25 piaszteres érmék lyukasak). 2005-ben új ötvenpiaszteres, illetve egyfontos érme (ez utóbbi bicolor kivitelben) forgalombahozatalát jelentették be, amit a font több évtizedes leértékelődése indokol. 2006. június 1-jén kerültek a forgalomba az ötvenpiaszteres és egyfontos érmék, az előbbin VII. Kleopátra, az utóbbin Tutanhamon látható. A fém pénzek helyett inkább a papírpénzeket használják.

BankjegyekSzerkesztés

1979-es sorozatSzerkesztés

Az öt- és tízpiaszteres papírpénzek államjegyek voltak (kibocsátójuk az egyiptomi állam), míg a 25 piaszter feletti papírpénzek egyiptomi bankjegyek, kibocsátójuk az egyiptomi jegybank, az Egyiptomi Központi Bank). A bankjegyek kétnyelvűek: egyik oldalukon arab-, a másikon angol nyelvű feliratok szerepelnek. Az előlapon az egyiptomi muszlim kultúrához kapcsolódó épületek (kivétel nélkül mecsetek), a hátoldalon (a 25 piaszteres bankjegy kivételével) óegyiptomi szobrok és domborművek szerepelnek. 2006 decemberében új, 500 font címletű bankjegyek forgalomba hozatalát jelentették be, de bevezetésére nem került sor.

Kép Érték méret szín leírás Első kibocsátás éve
előlap hátlap előlap hátlap
    25 piaszter 130 x 70 mm kék al-Szajida Ajsa-mecset Egyiptom címere 1985
    50 piaszter 135 x 70 mm narancssárga al-Azhar-mecset II. Ramszesz fáraó 1985
    1 font 140 x 70 mm barna Káitbej szultán mecsete Abu Szimbel-i nagyobbik templom 1978
    5 font 145 x 70 mm kékeszöld Ibn Túlún-mecset Hápi, az áradó Nílus istene 1981
    10 font 150 x 70 mm rózsaszín Refáje-mecset Hafré a sólyommal 2003
    20 font 155 x 70 mm zöld Muhammad Ali-mecset Harckocsizó fáraó és dombormű I. Szenuszert templomából 1978
    50 font 160 x 70 mm barnáspiros Abu Háriba-mecset az edfui templom 1993
    100 font 165 x 70 mm lila Hasszán szultán mecsete a nagy szfinx 1994
    200 font 175 x 80 mm olajzöld Kánibej mecsete ülő írnok szobra 2007

2020-as sorozatSzerkesztés

2020-ban új, polimer alapú bankjegyeket bocsátanak ki.[5]

Történelmi valutaárfolyamokSzerkesztés

Font sterlingSzerkesztés

A következő táblázat az angol font árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak Hivatalos árfolyam
1885-1949 EGP 0,97

Amerikai dollárSzerkesztés

A következő táblázat az amerikai dollár árfolyamát adja meg egyiptomi fontban:

Időszak Hivatalos árfolyam Időszak Hivatalos árfolyam Időszak Hivatalos árfolyam
1885-1939 EGP 0,20 1940-1949 EGP 0,25 1950-1967 EGP 0,36
1968-1978 EGP 0,40 1979-1988 EGP 0,60 1989 EGP 0,83
1990 EGP 1,50 1991 EGP 3,00 1992 EGP 3,33
1993-1998 EGP 3,39 1999 EGP 3,40 2000 EGP 3,42 – 3,75
2001 EGP 3,75 – 4,50 2002 EGP 4,50 – 4,62 2003 EGP 4,82 – 6,13
2004 EGP 6,13 – 6,28 2005 EGP 6,28 – 5,75 2006 EGP 5,75

Külső hivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés