Eitner Zsigmond

(1862–1926) magyar politikus, országgyűlési képviselő

Eiteritzi Eitner Zsigmond (Sümeg, 1862. július 20.Sümeg, 1926. május 31.) politikus, országgyűlési képviselő, zalai kormánybiztos-főispán, dabronyi földbirtokos.

Eitner Zsigmond
Zala vármegye kormánybiztos-főispánja
Hivatali idő
1919. – 1921. február 14.
ElődBriglevics Károly
UtódKolbenschlag Béla

Született1862. július 20.
Sümeg
Elhunyt1926. május 31. (63 évesen)
Sümeg
PártUgron-párt
(1901-1905)
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(1905-1909)
Justh-párt
(1909-1913)
Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt
(1913-1918)
VálasztókerületZalaszentgrót
(1901-1918)

Foglalkozáspolitikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Eitner Zsigmond témájú médiaállományokat.

Életrajza szerkesztés

Az eiteritzi Eitner család sarja. Eitner Sándor (18351905),[1] a sümegi takarékpénztár igazgatója, országgyűlési képviselő, bőrgyáros, és Rotter Julianna (18501894) nagyobbik fia,[2] aki édesapja szülővárosában és Grazban tanult. Apai nagyszülei Eitner József (17851845), cserzővarga, Sümeg város bírája, a Sümegi Kaszinó első pénztárosa, és Paczer Anna (18071874) voltak.[3] Darnay Kálmán elsőfokú unokatestvére, mivel az ő édesanyja Eitner Anna volt. Eitner Zsigmond fivére Eitner Sándor (18711940), salomvári földbirtokos, akinek a nejétől kisgeszényi Szabó Etelka (18841926) asszonytól született két fia: Eitner Ákos és Eitner Sándor országgyűlési képviselők.

Eitner Zsigmond Középiskolai tanulmányait a sümegi reáliskolában végezte, abszolválta a kereskedelmi akadémiát Grácban; a kereskedelmi akadémiát befejezve hosszabb külföldi tanulmányúton vett részt, tudatosan készülve a politikusi pályára. Magyarországra visszatérve belépett a családja tulajdonában levő sümegi bőrgyár vezetésébe, amelyet külföldi ismeretségei révén nagy kiviteli gyárrá fejlesztett. Zalamegyei birtokos és az ottani társadalmi élet egyik kiváló tényezője. Törvényhatósági bizottsági tag, elnökigazgatója a sümegi takarékpénztárnak.

Az 1901-i általános országgyűlési képviselői választások alkalmával Ugron-párti programmal képviselővé választották. 1901-től 16 éven át a zalaszentgróti kerület országgyűlési képviselője. 1905-ben belépett a függetlenségi és 48-as pártba. Az 1905-i, az 1906-i és az 1910-i általános választások alkalmával Szentgróton újra megválasztották. A koalíciós uralom idején tagja volt a delegációnak. A Justh-párt tagja. Helyet foglal a közgazdasági bizottságban és az országos ipartanácsban.[4] 1919 decemberétől 1921 február 14-éig[5] Zala vármegye kormánybiztos-főispáni tisztségét is ellátta. Kinevezésekor, egyedül boldogfai Farkas Kálmán 1880-1944) zalai főszolgabíró, földbirtokos, megyebizottsági tag tiltakozott ez ellen, "panamistának" nevezve őt. Elnöke volt a sümegi önképzőkörnek, valamint a Sümegi Takarékpénztárnak 7 évig volt az alelnöke, és 20 éven át annak az elnökigazgatója is volt.[6] Modernizáltatta a Ramasetter Vince által épített általános iskolát és az óvodát. Sümegen a Kossuth u. 21. sz. házon tábla őrzi emlékét.

Házassága és gyermekei szerkesztés

1888-ban feleségül vette Fülöp Erzsébetet (1867Sümeg, 1899. szeptember 5.),[7] aki két lányt és egy fiút adott neki:

Irodalom szerkesztés

  • Tanai Károlyné: A sümegi Eitner család. = Sümegi írások 3. Köt. Sümeg, 1991.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Életrajza az 1910-1915-ös (-1918) országgyűlés almanachjában
  • Életrajza a Zalai Életrajzi Kislexikonban


Elődje:
Vigh István
Zala vármegye főispánja
1919 augusztusa – 1921. február 14.
 
Utódja:
Kolbenschlag Béla