Elek Gyula Aréna

budapesti sport- és rendezvénycsarnok

Az Elek Gyula Aréna egy budapesti sport- és rendezvénycsarnok, mely a Ferencvárosi Torna Club több szakosztályának is otthont ad.

Elek Gyula Aréna
Az Elek Gyula Aréna homlokzata
Az Elek Gyula Aréna homlokzata
Adatok
Korábbi neve(i) Főtáv-FTC Kézilabda Aréna
Elhelyezkedés Kőbányai út 47./A, Népliget, Budapest, Magyarország

Építés éve 19951997[1][2]
Megnyitás ideje 1997. február 23.
Felújítás éve 2016

Befogadóképesség 1300[3]
Tulajdoni viszonyok
Tulajdonos Nemzeti Sportközpontok
Bérlő Ferencvárosi TC
NévadóElek Gyula (ember)
Elhelyezkedése
Elek Gyula Aréna (Budapest)
Elek Gyula Aréna
Elek Gyula Aréna
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 57″, k. h. 19° 07′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 57″, k. h. 19° 07′ 04″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Elek Gyula Aréna témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A Ferencváros kézilabdázói korábban a Faháznak nevezett, 200 fő[4] befogadására alkalmas teremben rendezték mérkőzéseiket, a fontosabb meccseknek pedig a Budapest Sportcsarnok és az Elektromos Népfürdő utcai csarnoka adott otthont. A jelenlegi csarnok eredetileg a Ganz sportcsarnokának készült, de az építkezés leállt és sokáig csak az épület váza állt.[5] A munkákat már az FTC részére 1995-ben kezdték folytatni és 1997-ben készült el. A csarnok megnyitóján, 1997. február 23-án két mérkőzést is rendeztek: elsőként a Fradi női kézilabdázói léptek pályára, akik 33-10-re győzték le a Kisvárda együttesét, ezt követően pedig a női kosárlabdázók 83-62-re bizonyultak jobbnak a Zala Volánnál.[6]

2010 és 2012 között a létesítmény a kézilabdázók támogatója után az Főtáv-FTC Kézilabda Aréna nevet viselte. 2012. augusztus 31-én a sportcsarnokot ünnepélyes keretek között átkeresztelték Elek Gyula Arénának, emléket állítva a Ferencváros korábbi jeles kézilabda-edzőjének, Elek Gyulának. Az aréna névtábláját a klub egykori két kiváló kézilabdázója, a válogatottal 1965-ben világbajnoki címet szerző Giba Márta és Bognár Erzsébet leplezték le.[7][8]

2016 nyarán megújult a csarnok. A külső homlokzat és a nyílászárók felújításra kerültek. Új öltözőket hoztak létre. Az eredményjelző, a hangosítás, a világítás, az elektromos hálózat és a lelátói székek cseréjére is sor került. A pálya parkett burkolata a játékosok és az edzők kérésére megmaradt.[9] A csarnokot 2016. november 9-től használhatják újra a sportolók.[10]

Technikai adatok szerkesztés

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Közlemény. Fradi.hu, 2013. március 7. [2013. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  2. Népligeti Sporttelep - Bemutató. Nemzeti Sportközpontok. [2012. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  3. Nem játszhat otthon a Fradi, 2011. április 20. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  4. a b Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. Budapesti Olimpiai Központ. (Hozzáférés: 2013. március 20.)[halott link]
  5. Örökös bajnok, 2012. június 4. [2013. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  6. Zsiga László: Csak a szombatra vársz..., 2012. február 11. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  7. Az Elek Gyula Aréna névadó ünnepsége. Fradi.hu, 2012. augusztus 31. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  8. Elek Gyuláról nevezték el az FTC népligeti sportcsarnokát. Origo, 2012. augusztus 31. (Hozzáférés: 2013. március 20.)
  9. Női kézilabda: még nem tudni, hová költözik a Fradi. www.nemzetisport.hu (2016. július 18.) (Hozzáférés: 2016. július 18.)
  10. Kép: teljes megújulás – íme, a felújított Elek Gyula Aréna! www.nemzetisport.hu (2016. november 9.) (Hozzáférés: 2016. november 9.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés