Wikipédia

Elhallgatott gyalázat

2013-as magyar dokumentumfilm

Az Elhallgatott gyalázat egy 2013-ban bemutatott tényfeltáró dokumentumfilm, amely a Magyarország szovjet megszállása alatt megerőszakolt magyar áldozatokról szól. A háborúban egyfajta hadviselési formának számít a nők megerőszakolása, de talán a legbrutálisabbak e tekintetben a Magyarországot 1945-ben megszálló szovjet katonák voltak.[1][2] A korabeli nemibeteg-gondozók adatai szerint több százezer magyar nőt erőszakoltak meg. A szovjet katonák által elkövetett gyalázat ugyan köztudott, mégis mindenki hallgat róla; az erőszakról az áldozatok sem akarnak beszélni, sokszor még a családtagjaik előtt is titokban tartották.[3] A készítők ezért végigjárták Magyarországot az akkori hadsereg útján és szemtanúkat, hozzátartozókat, áldozatokat kérdeztek a szovjetek viselkedéséről. A filmet Skrabski Fruzsina rendezte, a producere pedig Janovics Zoltán volt. A film bemutatóját 2013. október 17-én tartották, és számos magyar televíziós csatorna, többek között a TV2, az M1 és a Duna TV is műsorára tűzte. 2014-ben Brüsszelben és Párizsban is levetítették.[4] 2022-ben készült el a folytatása Megörökölt gyalázat címmel.

Elhallgatott gyalázat
2013-as magyar dokumentumfilm
RendezőSkrabski Fruzsina
ProducerSkrabski Fruzsina, Janovics Zoltán
Műfajdokumentumfilm
ForgatókönyvíróSkrabski Fruzsina
OperatőrKiss Sándor, Farkas Dániel, Czombra Albert
VágóKiss Sándor
Gyártás
OrszágMagyarország
Nyelvmagyar
Játékidő52
Forgalmazás
Bemutató2013. október 17.
Korhatár16 éven aluliak számára nagykorú felügyelete ajánlott.
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

Történelmi háttér szerkesztés

Magyarország szovjet megszállását a „felszabadulás ünnepének” nevezték a kommunisták, és a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig. Az ünnepnapot április 4-ére tették, mivel az akkori hivatalos álláspont szerint 1945-ben ezen a napon hagyta el Magyarország területét Nemesmedvesnél az utolsó német katona az előrenyomuló szovjet csapatok elől visszavonulva.

Április 4-én a szovjet 6. gárda-harckocsihadsereg, a 4., 9. gárdahadsereg és a 46. hadsereg megkezdte Bécs ostromát. Április 4. után, Nemesmedves szovjet elfoglalását követően a visszavonuló német-magyar alakulatok közigazgatásilag önálló magyar községet már nem tartottak, de magyar területeket még igen, a hadműveletek során április 11-én, még magyar területen a Pinkamindszent községhez tartozó Dénes- és Kapuy-majort a németek feladták és a 104. szovjet lövészhadtest 93. lövészhadosztályának egységei vették birtokukba. Ezzel a szovjet hadsereg számára lezárult Magyarország területének elfoglalása.[5]

A háborúban győztes nyugati hatalmak és a Szovjetunió vezetői Ausztriánál húzták meg a választóvonalat Kelet és Nyugat között.[6] A Szovjetunió és Magyarország közötti 1947-es békeszerződés kimondta, hogy a szovjet erők mindaddig az országban maradhatnak, amíg Ausztriában is állomásoznak csapataik.[7]

A Szovjetunió ilymódon jogot nyert arra, hogy Magyarországon fegyveres erőt tarthasson, ami az 1950-es évek elején négy hadosztálynyi haderő volt. A közlekedési utak biztosítását szolgáló két lövészhadosztály mellett egy-egy vadászrepülő- és vadászbombázó hadosztály állomásozott Magyarországon. A magyar hadsereg létszáma 1947. április 15-én mindössze 14 219 fő volt.[8]

A Német Birodalom kapitulációját követően sem a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, sem a politikai pártok nem kívántak magyar katonai jelenlétet Budapesten, illetve a magyar nagyvárosokban.[9]

A nemzetiszocialista Németország megszálló katonáinak kiűzése és a nyilaskeresztes hatalom megdöntése egyben Magyarország szovjet megszállásának kezdete is volt, hiszen a hatalmas anyagi károk és emberveszteségek után az ország életét a szovjet megszállás megnehezítette és az ország lakosságának nagy része számára a háború borzalmait maga a szovjet hadsereg tevékenysége jelentette.[10]

A film témája szerkesztés

Minden történet ugyanúgy kezdődött: az ártatlan civilek az átvonuló hadsereg elől a pincébe, padlásra menekültek, a lányok elcsúfitották magukat, hogy ne legyenek kívánatosak. Aztán hirtelen megjelentek az ajtóban a részeg katonák és pillanatok alatt elragadták a nőket. Az áldozatok között volt, aki később beleőrült a szégyenbe vagy belehalt az erőszak okozta sérülésekbe.[3]

A téma első tudományos feldolgozását a film egyik szakértője, Pető Andrea végezte el.[11] Az orvosi adatok szintén az ő kutatàsàbòl származnak.[12]

A film készítői szovjet veteránokkal, orosz és magyar történészekkel, pszichológussal és az áldozatokkal próbálták kideríteni, miként tudtak tömegével megőrülni a férfiak és olyan brutálisan viselkedni. Megszólalnak az akkori áldozatok, vállalva a felkavaró, borzalmas visszaemlékezéseket. Miként viselte meg a nőket és az egész társadalmat ez a megaláztatás?

A nemi erőszak nem okoz szexuális örömöt, az erőszak a hatalomról, a győzelemről szól, amit a legkönnyebb fegyvertelen és gyenge nőkkel szemben gyakorolni. A győztes hadsereg ráadásul még több mint 40 évig itt maradt és felszabadítóként ünnepeltették magukat.

Az áldozatoknak titkolniuk kellett a történetüket, mert különben őket büntethették meg. Sokan még most is titokban tartják a történteket, ráadásul jogilag sosem sem vonták felelősségre azokat, akik ezt elkövették.[4]

Szakértők, közreműködők szerkesztés

Szereplők szerkesztés

Forgatási helyszínek szerkesztés

Stáblista szerkesztés

Filmes díjak szerkesztés

Források szerkesztés

  1. ↑ Krisztina, Hompola: A tanú is áldozat (magyar nyelven). NOL.hu, 2013. október 22. (Hozzáférés: 2022. március 30.)
  2. ↑ MTA Történettudományi Intézet. (Hozzáférés: 2022. április 26.)
  3. ↑ a b Dóra, Matalin: Felemás film a megerőszakolt magyar nőkről (magyar nyelven). index.hu, 2013. október 4. (Hozzáférés: 2022. március 30.)
  4. ↑ a b c Magyar Média Mecenatúra • Elhallgatott gyalázat. mecenatura.mediatanacs.hu. (Hozzáférés: 2022. március 30.)
  5. ↑ A magyarországi harcok vége, mek.oszk.hu
  6. ↑ Borhi László: Hadüzenettől rendszerváltásig - Az Egyesült Államok és Magyarország, 1941–1991, real-d.mtak.hu
  7. ↑ 1947. évi XVIII. törvény a Párizsban 1947. évi február hó 10. napján kelt békeszerződés becikkelyezése tárgyában, net.jogtar.hu
  8. ↑ VASFÜGGÖNY A VASFÜGGÖNY KÉT JELENTÉSE - PDF Ingyenes letöltés. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2022. március 30.)
  9. ↑ Az ideiglenes nemzeti kormány hadserege (1944–1945),mek.oszk.hu
  10. ↑ Honnan kellett újjáépíteni Magyarországot? (magyar nyelven). origo.hu. (Hozzáférés: 2016. április 5.)
  11. ↑ Petõ Andrea: Átvonuló hadsereg, maradandó trauma. Az 1945-ös budapesti nemi erőszak esetek emlékezete. Történelmi Szemle 1999. 1-2.. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. május 18.)
  12. ↑ Pető, Andrea. Elmondani az elmondhatatlant – A nemi erőszak Magyarországon a II. világháború alatt. Jaffa kiadó (2018). ISBN 9789634750833 
  13. ↑ a b c Elhallgatott gyalázat IMDB oldala. (Hozzáférés: 2022. március 30.)
  14. ↑ Filmtekercs.hu: Különdíjat nyert az Elhallgatott gyalázat Olaszországban (magyar nyelven). Filmtekercs.hu, 2014. november 19. (Hozzáférés: 2022. március 30.)

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Elhallgatott_gyalázat&oldid=26138275”