Az eljegesedés hosszútávú éghajlati változás, amely alatt a Föld átlaghőmérséklete jelentősen csökken, ennek következtében sarki és kontinentális jégtakaró alakul ki. Geológiai meghatározás szerint olyan időszak, amikor a Földön állandó sarki jégtakaró van jelen.

Eljegesedés (illusztráció)

Az eljegesedések alatt megfigyelhetők hidegebb és melegebb korszakok, ezek a glaciálisok és az interglaciálisok. Magára az eljegesedésre és a glaciális korszakra is használják a jégkorszak kifejezést.

A földtörténet során legnagyobbrészt nem volt jelen sarki jégtakaró a Földön. Ezt az állapotot csak néhány jellegzetes eljegesedési időszak törte meg. A jelenleg is fennálló eljegesedés a kainozoikumi eljegesedés, melynek interglaciális szakaszában vagyunk.

Az eljegesedések okai szerkesztés

Eljegesedések a földtörténet során szerkesztés

Elnevezés Időtartam Eon Idő időszak
Huroni eljegesedés 2,4–2,1 Ga proterozoikum paleoproterozoikum siderium, rhyacium
Sturti eljegesedés 735–700 Ma proterozoikum neoproterozoikum kriogén
Marinoi eljegesedés 660–635 Ma proterozoikum neoproterozoikum kriogén
Gaskiers-eljegesedés[1] 582-580 Ma proterozoikum neoproterozoikum ediakara
Ordovícium-szilur eljegesedés 450–420 Ma fanerozoikum paleozoikum ordovícium, szilur
Karbon-perm eljegesedés(wd) 360–260 Ma fanerozoikum paleozoikum karbon, perm
Kainozoikumi eljegesedés[2] 33,5 Ma - (ma is tart) fanerozoikum kainozoikum paleogén, neogén, kvarter

Jegyzetek szerkesztés

  1. The Gaskiers glaciation as a significant divide in Ediacaran history and stratigraphy
  2. New data illuminates Antarctic ice cap formation. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 4.)