Ellinger Ede

magyar fényképész

Ellinger Ede (Pohořelice,[2][3] 1846 körül – Siófok, 1915. május 30.[4]) császári és királyi udvari fényképész, portréfotós. A Magyar Fényképészek Egyletének alapító tagja.

Ellinger Ede
Született 1846[1]
Elhunyt 1915 (68-69 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása fotográfus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ellinger Ede témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Ellinger Ede műtermében készült fénykép hátoldala

Munkássága szerkesztés

Műterme 1870 és 1885 között Pesten, az Úri utca és Korona utca sarkán működött.[5] Siófokon is, ahol villatulajdonos volt, rendelkezett egy műteremmel. A Balaton mellett nyaralókról, az épületekről, a módosabb polgárokról készített fényképeket. A siófoki műterme nyáron működött, egészen késő őszig.

A 19. század utolsó harmadának legkeresettebb portréfotósaként több jeles személyt is megörökített: többek között Deák Ferencet, Rippl-Rónai Józsefet, Arany Jánost, Jókai Mórt, Erkel Ferencet, Kossuth Lajost, Karinthy Frigyest. Alapító tagja volt a Magyar Fényképészek Egyletének.

1915 februárja és szeptembere között hunyt el. Február 5-én a Budapesti Közlöny arról számolt be, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter többekkel együtt őt nevezte ki a Budapesten alakított szerzői jogi szakértői bizottság egyik tagjává,[6] majd ugyanezen lap szeptember 2-án már arról adott hírt, hogy az elhunyt Ellinger Ede helyére Hollenzer Lászlót nevezte ki a miniszter.[7]

Családja szerkesztés

Ellinger Mózes és Rebeka fia. 1868. június 21-én Pesten házasságot kötött Kurzweil Júliával.[8]

Kurzweil Júlia (Pest, 1846. április 13. – Budapest, 1916. november 20.) testvére volt Kurzweil Frigyesnek (Pest, 1861. április 22.[9] – Budapest, 1924. április 7.[10]), a kor szintén neves fényképészének, akinek műhelye a Budapesti Cím- és lakjegyzékekben 1888-ban fordul elő először az V. kerület Dorottya utca 11. szám alatt és 1902/1903 között utoljára.[11] 1903 és 1908 között budapesti lakcíme (VI. kerület, Teréz körút 25. szám) szerepel, foglalkozásaként fényképész megadva.[12] Itt is volt labor és műterem berendezve, mert 1905-től a Budapesti cím- és lakjegyzékben a "Fényképész iparosok" között is felsorolták (Kurczweil névformában), s egy 1908-ból származó felvétel is erre utal.[13] Önálló hirdetést budapesti fényképész műterméről 1909-ben tett közzé e címen.[14] Sógorához, Ellinger Edéhez hasonlóan nyaranta ő is a Balaton mellett tartott fenn nyári műhelyt. Így például a balatonfüredi, haláláig, utána pedig özvegye által továbbvitt fényképész pavilonjáról több forrás is szól.[15] Ugyancsak található felvétel, melynek verzóján a budapesti műhely mellett Siófok és Losonc is "fiókműteremként" szerepel.[16]

Ellingerék 20. századot megért fiai (Zsigmond, Béla, Károly és Emil) közül az alábbiak adatai azonosíthatók.

Ellinger Emil (1872–1907) festőművésszé képezte magát, 1889–1892 között a budapesti mintarajziskolában tanult.[17] A Képzőművészeti Társulat kiállításain több művével szerepelt, így a Műcsarnokban is.[18] Fiatalon, 35 évesen halt meg.[19]

Ellinger Bélának (1876–1916) festékgyári vállalkozása volt.[20] Már apaként, 8 évi házasságban[21] 40 évesen halt meg, közel egy évvel neves édesapja elhunyta után.[22]

Képgaléria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6R7Q-QP1
  2. Születési helye testvérével, Illéssel együtt: Pohrlitz a korabeli helyesírással.Budapesti Közlöny, 1888. március 20. 67. szám 9. oldal
  3. Ellinger Illés halotti anyakönyvi bejegyzése a Budai izraelita hitközség halotti anyakönyvében, 85. folyószám, 1888. aug. 14. Felesége Eibensütz Hermina volt.
  4. halotti anyakönyvi bejegyzése
  5. Ma Petőfi Sándor utca és Régi posta utca.
  6. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1915. február 5., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. január 26.) 
  7. Hivatalos rész”, Budapesti Közlöny, 1915. szeptember 2., 5. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. január 26.) 
  8. A pesti neológ izr. hitközség házassági anyakönyve, 134/1868. folyószám.
  9. Geni3
  10. Füredi História. Helytörténeti folyóirat, 2015. 4. szám. 25. oldal
  11. 1888 és 1902/1903 közötti Budapesti Czim- és Lakásjegyzék[1]
  12. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1902-1903 (14. évf.) 9. rész - Lakás-jegyzék K [2]
  13. Blaha Lujza férje, báró Splényi Ödön társaságában, 1908. Műterem: Budapest és Balaton-Füred [3]
  14. „Kurzweil Frigyes fényképészeti laboratóriuma. Budapest, VI. ker., Teréz-körút 25. szám. Készít, mint különlegességeket, diapozitivusokat egyszerü és művészies kivitelben mérsékelt árakon. – Több tudományos intézet szállítója.” In: Földrajzi közlemények 1909.V. Társasági ügyek. 1909. dec. 16. [4]
  15. Füredi História. Helytörténeti folyóirat, 2015. 4. szám. 25. és 30. oldal [5]
  16. Rosszul datált felvétel, 1903 előtti lehet. [6]
  17. Budapest, Képzőművészeti Akadémia adatbázis [7] Archiválva 2019. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
  18. Műcsarnok, 1898. június 23. 8. szám [8]
  19. Ellinger Ede udvari fényképész fia, Emil, meghalt életének 35-ik évében: Pesti Hírlap, 1907. január 27., 24. szám [9]
  20. Ellinger Béla, czégb. Ellinger Béla, festék és lakk festőeszközök és ecsetek és festékek keverési üzlettulajdonos, Bp., VI, Lázár-u. 13. In: Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1909, 6. rész [10]
  21. Ellinger Béla festékgyáros, Ellinger Ede cs. és kir. udv. fényképész fia eljegyezte Czoniczer Margitot, Czoniczer Márton dr. fővárosi orvos leányát. Az Ujság, 1908. szeptember 13./220. szám, 11. p. [11]
  22. Gyászhíre: Pesti Hírlap, 1916. augusztus 6. 217. szám [12]

Források szerkesztés

További információk szerkesztés