Ember Győző
Ember Győző (Stájerlakanina, 1909. április 17. – Budapest, 1993. december 1.) történész, levéltáros, az MTA levelező tagja 1945-től, rendes tagja 1961-től. 1967-től 1975-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke.
| Ember Győző | |
| Született |
1909. április 17.[1] Stájerlakanina |
| Elhunyt |
1993. december 1. (84 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[2] |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1949) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (7/6-1-71) |
| A Magyar Országos Levéltár igazgatója | |
| Hivatali idő 1949 – 1978 | |
| Előd | Kossányi Béla |
| Utód | Varga János |
| A Magyar Történelmi Társulat elnöke | |
| Hivatali idő 1967 – 1975 | |
| Előd | Molnár Erik |
| Utód | Berend T. Iván |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ember Győző témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉleteSzerkesztés
A Krassó-Szörény megyei Stájerlakaninán született 1909-ben. Apja Ember Gergely, anyja Molnár Lídia volt. Középiskolai tanulmányait a budapesti Barcsay utcai Állami Gimnáziumban (ma Madách Imre Gimnázium) végezte, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, ahol 1933-ban szerzett történelem–latin szakos tanári diplomát. Ugyanezen évben doktorált újkori magyar történelemből Szekfű Gyula tanítványaként. 1933-34-ben a Bécsi Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasaként az osztrák főváros levéltáraiban végzett kutatásokat. 1934 augusztusától lett a Magyar Országos Levéltár munkatársa, itt egészen nyugdíjazásáig dolgozott. 1937. május 15-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötöt Kutassy Stefániával, Kutassy István és Keleti Ilona lányával.[3] A levéltári ranglétra minden fokát megjárta: dolgozott gyakornokként, levéltári segédőrként, később allevéltárnok, majd levéltárnok lett. 1949. április 15-étől mint megbízott főigazgató tevékenykedett, és 29 éven keresztül, 1978-ban történt nyugdíjazásáig volt főigazgatója a Magyar Országos Levéltárnak. Igazgatósága idején valósult meg a levéltári anyag manapság is érvényes egységes rendszerének kialakítása, alapleltárak készítése, és az intézmény kb. 35 000 folyóméternyi iratállományának ún. középszintű rendezése. Elképzelhetetlen lenne a mai kutatói munka a vezetősége idején keletkezett rendezési, segédletkészítési munkák nélkül. Saját maga is tevékeny művelője volt a levéltártannak, a levéltári elméleti-tudományoknak, valamint forrásközléseknek. Különféle tisztségeket töltött be a magyar tudományos közéletben. 1942-ben egyetemi magántanár lett Szekfű Gyula mellett, majd 1946-tól az újkori magyar történelmi tanszéken oktatott. 1945-ben az MTA levelező tagjává választotta, 1961-től pedig rendes tagja volt az intézménynek. Az egyetemi levéltáros képzésben is részt vett. 1967 és 1976 között a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt, szerkesztette a Levéltári Közleményeket, és a Századok szerkesztőbizottságának is tagja volt. Mint történész, főként az újkori magyar közigazgatás történetével, illetve gazdaság- és társadalomtörténettel foglalkozott. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
MunkáiSzerkesztés
- A Magyar Királyi Helytartótanács gazdasági és népvédelmi működése III. Károly korában, 1933
- Magyarország és az Államtanács első tagjai [pótfüzet], Száz., 1935
- A Magyar Királyi Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848, 1940
- Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig, 1946
- Mária Terézia úrbérrendezése és az államtanács; Sylvester, Bp., 1936
- A M. Kir. helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848; Országos Levéltár, Bp., 1940
- Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1946 (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet)
- Magyar parasztmozgalmak 1848-ban, 1949
- Az 1848/49-i minisztérium levéltára, 1950
- Iratok az 1848-i magyarországi parasztmozgalmak történetéhez, 1951
- Louis Kossuth à la tête du Comité de la Défense Nationale; Akadémiai Ny., Bp, 1953 (Studia historica Academiae Scientiarum Hungaricae)
- Ember Győző–Wellman Imre–Balázs Éva: Magyarország története. 1526-1790. 1. köt. 2. r. A gyarmatosító feudális Habsburg-abszolutizmus kiépítése Magyarországon. 1711-1790; Akadémiai, Bp., 1954
- A levéltári segédletek, 1958
- Der österreichische Staatsrat und die ungarische Verfassung 1761-1768, 1-3.; Akadémiai, Bp., 1959-1960
- A magyar állami levéltárak fondjegyzéke, I-III., szerk., 1959-1963
- A Magyar Országos Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke, szerk., 1975
- Az újratelepülő Békés megye első összeírásai, 1715-1730, Békéscsaba, 1977
- Levéltári terminológiai lexikon, szerk., 1982
- Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén, 1988
- Magyarország története 1686-1790, I-II., társfőszerk., társszerző, 1989
Díjak, elismerésekSzerkesztés
- Baumgarten-jutalom 1942
- Kossuth-díj 1949
- Munka Érdemrend ezüst fokozata 1956, arany fokozata 1967
- Szocialista Magyarországért Érdemrend 1978
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári akv. 596/1937. folyószám alatt.
ForrásokSzerkesztés
- Kortárs Magyar írók
- http://www.mol.gov.hu/kozadat/tevekenyseg_mukodes/intezmenytortenet/foigazgatok/ember_gyozo.html Archiválva 2010. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben