Entz Géza (biológus, 1842–1919)
idősb. mezőkomáromi Entz Géza, (Mező-Komárom, 1842. március 29. – Budapest, 1919. december 4.) magyar biológus, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bár az elsők között ismertette Magyarországon Charles Darwin A fajok eredete című munkáját, később antidarwinista nézeteket képviselt.
| idősb. Entz Géza | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1842. március 29. Mező-Komárom |
| Elhunyt | 1919. december 4. (77 évesen) Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Ismeretes mint |
|
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Entz Ferenc |
| Gyermekek | |
| Pályafutása | |
| Szakterület | biológus, zoológus, |
| Tudományos fokozat | egyetemi tanár |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz idősb. Entz Géza témájú médiaállományokat. | |
Családja
szerkesztésCsaládja a magyar tudománynak több kiemelkedő személyt is adott. Nagyapja még egyszerű gyakorló orvos volt és a 19. század elején egy járvány elleni küzdelemben halt meg fiatal korában. Apja Entz Ferenc uradalmi orvosként vált a gyümölcs- és szőlőtermelés, valamint a gazdatisztképzés egyik újítójává. Idősebb Entz Géza fia, Entz Géza híres biológus volt, ezért őt idősbként, fiát ifjabbként is emlegetik.[1] 1915 április 11.-én Entz Géza nemesség és előnév adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól.[2] Másik fia Entz Béla patológus orvos.
Életpályája
szerkesztésKözépiskolai tanulmányait a pesti kegyesrendi gimnáziumban kezdte, de az utolsó két osztályt a budaiban és az érettségit is ott tette le. Egyetemi tanulmányait 1862/63-as tanévtől Pesten végezte, ahol 1867-ben szerzett orvosi diplomát. Orvossá 1886. december 31-én avatták. Állat és növénytannal már gyermekkorától foglalkozott, de édesanyjának jó barátja volt Frivaldszky Imre, akinek gyűjteményét tanulmányozhatta és ő is nagy lelkesedéssel gyűjtött be rovarokat és növényeket. 1868. január 1-jétől 1869. október 28-ig a Kolozs-monostori gazdasági tanintézethez a természetrajz tanárának nevezték ki. 1873 és 1914 között a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen tanított. 1875-1876-ban a kolozsvári egyetem rektora volt, míg 1894 és 1896 között a budapesti műegyetem rektora. 1883-ban három hónapot a nápolyi zoológiai állomáson töltött el. Ottani munkája eredményeként írta az Über Infusorien des Golfes zu Neapel című értekezését. További számos szakcikk szerzője volt.[3][4]
Kutatási területe
szerkesztésFőként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott. A német mellett jól beszélt magyarul, franciául, angolul, továbbá írt olaszul és latinul.[4]
Akadémiai pályafutása
szerkesztés- az MTA levelező tagja (1883)
- az MTA rendes tagja (1890)
- az MTA igazgatója (1909)
Főbb művei
szerkesztés- Rhizidium euglenae Alex. Braun : adalék a Chytridiumfélék ismeretéhez. (Pest, 1873);
- Az alsóbbrendű állatoknál előforduló levélzöldtestecskék természetéről (Kolozsvári Orvos-természettud. Ért. I. 1876, németül az erlangeni Biolog. Centralblattban, 1882);
- Über Infusorien des Golfes zu Neapel (Mitteilungen aus der zoolog. Station zu Neapel, Leipzig, 1884);[5]
- Tanulmányok a véglények köréből (Bp., 1888);
- A Vorticellinák rugalmas és összehúzódó elemei (Bp., 1891);
- Az élők világa : növény- és állatország Szerk. Mágócsy-Dietz Sándorral (Bp., 1907);
- Állatok színe és a mimikry (Bp., 1908).
Források
szerkesztés- ↑ Entz Géza Id.. kfki.hu. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 73. kötet - 152. oldal
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 428. o.
- ↑ a b Csiffáry Gabriella. Magyar Tudósok Önéletrajza [archivált változat]. Palatinus, 361. o.. ISDN 963 9380954 (2003). Hozzáférés ideje: 2011. május 13. [archiválás ideje: 2012. március 7.]
- ↑ Über Infusorien des Golfes von Neapel. ciliateguide.myspecies.info. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
További irodalom
szerkesztés- Karl János dr.: Id. Entz Géza emlékezete. A természet, 1920. 19-20. sz. p. 185-190.
- Horváth Géza: Id. E. G. ig. és r. tag emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp:, 1930);
- Dudich Endre: id. E. G. emlékezete születésének százéves évfordulója alkalmából (Állattani Közl. 39. 1942);
- Allodiatoris Irma: E. G. (Élővilág, 1960.)
További információk
szerkesztés- Entz Géza életrajza (magyar nyelven). Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
- Entz Géza (magyar nyelven). tankonyvtar.hu. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
