Erdei pacsirta

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 1.

Az erdei pacsirta (Lullula arborea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó Lullula nem egyetlen faja.

Erdei pacsirta
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Pacsirtafélék (Alaudidae)
Nem: Lullula
Kaup, 1829
Faj: L. arborea
Tudományos név
Lullula arborea
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Alauda arborea

Elterjedés
Az erdei pacsirta elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
Az erdei pacsirta elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei pacsirta témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei pacsirta témájú médiaállományokat és Erdei pacsirta témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában él. Homokpuszták, fákkal tarkított dombok lakója.

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 15 centiméter, szárnyfesztávolsága 27–30 centiméter. Testtömege 25–35 gramm. Felső teste és szárnya fakó rozsdabarna, a farcsík inkább szürkésbarna. Feje tetején, dolmányán és vállain feketésbarna szárfoltok vannak.

Életmódja

szerkesztés

A nyíltabb, bokrosabb erdőket szereti, de kedveli a fasorokat, mezőket határoló erdősávokat is. Innen hangoztatja jellegzetes, lefelé menő trilláját.

Nyáron főleg rovarokkal és magokkal táplálkozik.

Kora ősszel Dél-Európába és Észak-Afrikába vonul, elsősorban Franciaországba, Olaszországba, illetve a Földközi-tengeri szigetekre.

Szaporodása

szerkesztés
 
Tojásai

Fészkét apró, saját maga kaparta mélyedésbe rakja, száraz fűszálakkal, levelekkel és lószőrrel béleli. Fészekalja 3-6 tojásból áll, költési idő 15 nap. Évente többször is költ.

Kárpát-medencei előfordulása

szerkesztés

Magyarországon rendszeres fészkelő.

Védettsége

szerkesztés

Magyarországon védett, pénzbeli értéke 50.000 Ft.

Fosszilis leletek

szerkesztés
  1. a b Boev, Z. 2012. Neogene Larks (Aves: Alaudidae (Vigors, 1825)) from Bulgaria - Acta zoologica bulgarica, 64 (3), 2012: 295-318.
  2. a b c Kessler, E. 2013. Neogene songbirds (Aves, Passeriformes) from Hungary – Hantkeniana, Budapest, 2013, 8: 37-149.

További információk

szerkesztés