Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Ezüstsirály
Larus argentatus 1.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. argentatus
Tudományos név
Larus argentatus
Pontoppidan, 1763
Elterjedés
Larus argentatus map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ezüstsirály témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsirály témájú médiaállományokat és Ezüstsirály témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Erik Ludvigsen Pontoppidan dán püspök és ornitológus írta le 1763-ban.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Larus argentatus argentatus Pontoppidan, 1763
  • Larus argentatus argenteus C. L. Brehm & Schilling, 1822[2]

ElőfordulásaSzerkesztés

Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Természetes élőhelyei a tengerpartok, folyótorkolatok és édesvízi tavak, valamint nádasok és mezőgazdasági területek.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, ritka kóborló, elsősorban télen.[5] Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 138-150 centiméter. A tojó tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet.[5] A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. Tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete. Sárga csőre kampós végű.

 
Egy kifejlett...
 
... és egy fiatal példány

ÉletmódjaSzerkesztés

Magvakkal, termésekkel, férgekkel, rovarokkal, csigákkal, kagylókkal, más gerinctelenekkel, halakkal, kisemlősökkel, tojásokkal, fiókákkal, dögökkel és hulladékkal táplálkozik

 
Sikeres vadászat...
 
... és repülés közben

SzaporodásaSzerkesztés

A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.

 
A bokor alatt eldugott fészek...
 
a tojása, fiókával
 
és az etetése

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy és ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

ForrásokSzerkesztés

 
Ezüstsirály a Nederlandsche Vogelen műben, 1797

További információkSzerkesztés