Farkas Imre (költő)

(1879–1976) magyar költő, zeneszerző
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 6.

Nagybégányi Farkas Imre (írói álneve: R. Cassim, Debrecen, 1879. május 1.[6]Budapest, 1976. március 25.) magyar költő, operettíró, zeneszerző.

Farkas Imre
1920-as években
1920-as években
Született1879. május 1.[1][2][3]
Debrecen
Elhunyt1976. március 25. (96 évesen)[1][2][3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (35-12-56)[4][5]

A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas Imre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
 
1906-ban

Farkas Mór (1839–1907)[7] főhadnagy és Zichermann Regina fiaként született zsidó származású családban. 1886 januárjában szüleivel és húgával együtt kikeresztelkedett a református hitre.[8] Középiskoláit szülővárosában és Iglón végezte. Jogi tanulmányokat Debrecenben, Budapesten és Kolozsvárott folytatott, s végül a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. Ezt követően fogalmazóként dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban. 1923-ban miniszteri tanácsosi rangban vonult nyugdíjba.

Már fiatalon írt nagy sikernek örvendő érzelmes dalokat. Az Ady-ellenes körök kihasználták népszerűségét. A Jön az idvezítő című dramolettjét a kolozsvári Nemzeti Színházban tűzték műsorra 1905-ben, ez volt az első színpadi műve. Írt még operetteket, daljátékokat, zenét is szerzett hozzájuk. Ezeket a Népszínházban, a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Budai Színkörben adták elő. Gyakran játszották Az iglói diákok (1909) és A nótás kapitány (1924) című műveit, Szüreten című darabját a Magyar Állami Népi Együttes adta elő Rábai Miklós koreográfiájával. Petőfi Sándor verseire készítette Örök tavasz (Budapest, 1948) című énekes játékát, Hubay: Lavotta szerelmeinek a szövegkönyvét is megírta Berczik Árpáddal közösen. Az iglói diákokat átdolgozta regénnyé is, a Vihar a Szentföldön című regényét R. Cassim álnév alatt jelentette meg.

Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző, elsősorban irodalommal foglalkozó Magyar Mickiewicz Társaságnak.[9] Vezette a Lelki klinika című rovatot a Színházi Életben.

Sírja a Farkasréti temetőben található (35. parcella, 12-56).

Ezen a drága magyar földön egy-két dalom tudom, hogy élni fog!
– Sírfelirata

Felesége Buth Mária volt, akivel 1917. október 30-án Budapesten kötött házasságot. 1921-ben elváltak.[10] 1923-ben ismét nőül vette, de 1925-ben újból elváltak.[11]

Operettjei

szerkesztés
  • Iglói diákok (1909)
  • Pünkösdi rózsa (1920)
  • Rózsika lelkem (1922)
  • Túl a nagy Krivánon (1924)
  • A nótás kapitány (1924)
  • Királyné rózsája (1925)
  • Májusi muzsika (1925)