Farkasudvar

község Szlovákiában

Farkasudvar (1899-ig Farkas-Dovorán, szlovákul Dvorany nad Nitrou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Farkasudvar (Dvorany nad Nitrou)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1285
PolgármesterFrantišek Košecký
Irányítószám956 11 (pošta Ludanice)
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség799 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség167 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület4,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 10″, k. h. 18° 07′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 10″, k. h. 18° 07′ 11″
Farkasudvar weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Nagytapolcsánytól 8 km-re délnyugatra, a Nyitra folyó jobb partján fekszik. Nyitraludánnyal összeépült.

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint már a hallstatti kultúra időszakában, majd a római korban és a korai szláv korszakban is éltek itt emberek.

A települést 1285-ben "Doran" alakban említik először. 1416-ban Farkas-Dovorán néven említik. Kezdetben a Gabajski család birtoka, majd 1416-tól a Ludányiaké, később a Berényi, Forgách, Zay családoké és másoké. 1663-ban a török elpusztította. 1715-ben szőlőskertje és 13 háztartása volt. 1753-ban 44 adózó családja lakta. 1787-ben 40 házában 324 lakos élt. 1828-ban 41 háza és 284 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "DOVORÁN. Falkas Dovorán. Tót falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Berényi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Alsó Ladánynak szomszédságában, Tapoltsántól mintegy kis mértföldnyire, határja középszerű, fája elég, legelője hasznos, második Osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Farkas-Dovorán, Nyitra m. tót falu, a Nyitra vizéhez közel: 291 kath., 6 zsidó lak., jó szántóföldekkel, szőlőhegygyel, és sok gyümölcscsel. F. u. többen. Ut. p. N. Tapolcsán."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott. A háború után lakói főként a közeli nagybirtokokon dolgoztak.

Népessége szerkesztés

1910-ben 421, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 732 lakosából 710 szlovák volt.

2011-ben 754 lakosából 753 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés