Felsőhutka
Felsőhutka (szlovákul: Vyšná Hutka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
| Felsőhutka (Vyšná Hutka) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1293 |
| Polgármester | Agáta Nosaľová |
| Irányítószám | 040 18 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 508 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 121 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 197 m |
| Terület | 3,62 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 41′, k. h. 21° 21′48.683333°N 21.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 41′, k. h. 21° 21′48.683333°N 21.350000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhutka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésTörténete
szerkesztésA község területe ősidők óta lakott, a bükki kultúra maradványait találták itt meg.
A falut 1293-ban „Felsewhwtka” néven említik először, neve személynévi (Hugka) eredetű. 1337-ben az abaszéplaki uradalomhoz tartozott. Több tulajdonos után 1427-ben az abaszéplaki apátság birtoka volt. Ekkor kilenc portát számláltak a faluban. A Fábián család birtoka, majd a 18. században a Bárczy családé. Szlovák lakossága fokozatosan elmagyarosodott.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka (Felső), tót falu, Abauj vmegyében, 204 r. kath., 50 g. kath., 20 evang., 5 ref., 4 zsidó lak. F. u. a Bárczay nemzetség. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
A második világháború után magyar lakosságát kitelepítették, ma szinte csak szlovákok lakják.
Népessége
szerkesztés1910-ben 352-en, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 367 lakosából 362 szlovák volt.
2011-ben 437 lakosából 399 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés- Modern római katolikus temploma.
Neves személyek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 18.)
- ↑ A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának weblapja
