Főmenü megnyitása

Felsőmerse, (szlovákul: Vyšný Mirošov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában. 2011-ben 579 lakosából 265 szlovák, 206 ruszin és 60 roma volt.

Felsőmerse (Vyšný Mirošov)
Vysny Mirosov.jpg
Felsőmerse címere
Felsőmerse címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1567
Polgármester Michal Petranik
Irányítószám 090 11 (pošta Vyšný Orlík)
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség583 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség45 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság345 m
Terület12,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőmerse (Szlovákia)
Felsőmerse
Felsőmerse
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 11″, k. h. 21° 26′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 11″, k. h. 21° 26′ 44″
Felsőmerse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmerse témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 13 km-re északnyugatra az Ondava partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1567-ben "Felsö Mireso" néven említik először, amikor a német jog alapján ruszin pásztorokkal telepítették be. 1572-ben "Felssö Meraso", 1618-ban "Felsö Miroso" alakban tűnik fel. Ruszin többségét évszázadokig megőrizte. A makovicai uradalomhoz tartoztak, majd a 18. században az Aspermontoké, a 19. században pedig a Széchenyi családé volt. 1806-ban Kutuzov orosz serege vonult át a községen. 1787-ben 74 házában 474 lakos élt, 1828-ban 110 háza és 804 lakosa volt. Lakói állattartással, erdei munkákkal, szövéssel foglalkoztak. 1850 és 1890 között sok lakosa kitelepült.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Mirosa. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Meszticskához 3/4 órányira, földgyeik soványak, legelője, és fája tűzre elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Alsó- és Felső-Mirossó, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Zboró fil., 18 rom., 1136 gör. kath., 6 zsidó lak. F. Mirossón görög kath. plebánia van. Ut. p. Orlik."[3]

1910-ben 521, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1914-1915-ben orosz csapatok szállták meg. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott. A későbbiekben a ruszin többséget a betelepülő szlovák lakosság megváltoztatta. Lakói részben a közeli Felsővízköz üzemeiben dolgoztak.

2001-ben 604 lakosából 278 szlovák, 185 ruszin és 111 cigány volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1863-ban épült, 2000-óta ortodox templom.
  • Új Szent Kozma és Damján görögkatolikus temploma 2000-ben épült.

További információkSzerkesztés