Főmenü megnyitása

Ferenczi László (Budapest, 1937. január 9.Budapest, 2015. június 22.)[1] irodalomtörténész, kritikus, esszéista, egyetemi tanár.

Ferenczi László
70. születésnapjának köszöntésén
70. születésnapjának köszöntésén
Született 1937. január 9.
Budapest
Elhunyt 2015. június 22. (78 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása irodalomtörténész,
kritikus,
egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Édesapja ügyvéd, aki az ötvenes évektől – az ügyvédi munkaközösségek felállításától – felhagy szakmája gyakorlásával. 1955-ben érettségizett a budapesti Madách Gimnáziumban. Sikeres felvételi vizsgája ellenére nem vették fel az egyetemre. 1956 nyarán ismét elutasították a jelentkezését, fellebbezésre vették fel. 1956 és 1961 között az ELTE BTK magyar-történelem szakos hallgatója volt, 1961-ben diplomázott. Verseket írt, a klasszika-filológia érdekelte. Ötödéves hallgató, amikor első irodalomtörténeti tanulmánya megjelent. 1961. szeptemberétől 2006. december 31-ig, nyugdíjba vonulásáig az MTA Irodalomtudományi Intézetének[2] MTA Irodalomtudományi Intézet] munkatársa (gyakornoki beosztástól a tudományos tanácsadóig), annak több osztályán dolgozott. 1961 és 1964 között a PEN Club szervezőtitkára volt. Ez idő alatt került először személyes kapcsolatba a belga irodalom képviselőivel. 1969-ben jut el Brüsszelbe. Első könyve 1970-ben jelent meg, kritikát Rónay György írt hozzá. 1977-ben megvédett kandidátusi disszertációja témája Voltaire. A történetírás és poétika kapcsolata volt. 1977-ben tagja lett a Magyar Írószövetségnek. 1980-ban a New York-i Egyetem összehasonlító tanszékén tart előadásokat. 1993-ban az MTA doktora lett. Értekezése: Kassák Lajos. Világirodalmi párbeszéd vagy belső monológ. 1998-tól 2006-ig a Miskolci Egyetem tanára volt. A POLISZ belső munkatársa volt 1999-től 2014-ig.

Főbb műveiSzerkesztés

KönyvekSzerkesztés

  • Éluard; Gondolat, Bp., 1970
  • Studies in 18th Century Literature; szerk. Ferenczi László, Szenczi Miklós; Akadémiai, Bp., 1974
  • Voltaire-problémák; Magvető, Bp., 1978 (Gyorsuló idő)
  • Sőtér István; Akadémiai, Bp., 1979 (Kortársaink)
  • David Scheinert ou la passion d’une juste milieu. Essai suivi de textes et d’une; Louis Musin, Bruxelles, 1982
  • "Én Kassák Lajos vagyok"; Kozmosz, Bp., 1987
  • A remény zuhatagja. A felvilágosodás változatai; Kozmosz, Bp., 1988
  • Essai de relire Maurice Carême; Fondation Maurice Carême, Bruxelles, 1992
  • Dossier Maurice Carême, Arlon (Belgium), Maison de la Culture, 1992; 2. kiad. 1994, 3. kiad. 1997, bjelorusz kiad., orosz nyelvű bevezetővel, Gomel, Gomleszkij Goszudarsztvennoj Universitet, 2002, bolgár részfordítás: Za Maurice Carême, Stara Zagore, röplap, 1999
  • Voltaire: Candide vagy az optimizmus. Bp., Akkord, 1998
  • "Csak a máé a rettenet…". Politikum és költészet kapcsolatai; Kráter, Bp., 1999
  • Egy barátság margójára. Egy betegség anatómiája; Orpheusz, Bp., 2009
  • "Még egy kicsit nézni…". Esszék és tanulmányok; Hungarovox, Bp., 2009
  • Találkozások és tapasztalatok; Kráter, Pomáz, 2015 (Teleszkóp)
  • 74. Ferenczi László versei 1956-2010; vál., sajtó alá rend. Kállai Zsanett; s.n, s.l., 2012

Elő- és utószavak, válogatások, szövegkiadásokSzerkesztés

  • Krúdy Gyula: Az ördög alszik; Szépirodalmi, Bp., 1972 (vál.)
  • Simon István: A sümegi vadgesztenyék; Móra, Bp., 1979 (utószó)
  • Illyés Gyula: Amikor az óceán partjára jutottam; Kozmosz, Bp., 1980 (vál., szerk., jegyz., utószó)
  • Babits Mihály: Messze, messze…; Móra, Bp., 1981 (vál., szerk., jegyz., utószó)
  • Kölcsey Ferenc: Minden órám. Kölcsey Ferenc válogatott művei; Kozmosz, Bp., 1983 (A magyar irodalom gyöngyszemei) (vál., szerk., jegyz., utószó)
  • Kazinczy Ferenc: A nagy titok. Versek, műfordítások, memoárok, levelek; Kozmosz, Bp., 1986 (A magyar irodalom gyöngyszemei) (vál., szerk., jegyz., utószó)
  • Jean Bodin: Az államról; Gondolat, Bp., 1987 (Politikai gondolkodók) (előszó)
  • Dom Augustin Calmet: Angyalokról, démonokról, szellemekről...; ford. és utószó Lőrinszky Ildikó, szerk. Kékes Mária; Holnap, Bp., 1992 (vál.)
  • Voltaire: Candide; ford. Gyergyai Albert; ill. vál. Tóth Szilvia; Ikon, Bp., 1993; 2. kiad. Műszaki, Bp., 2000 (Talentum műelemzések) (szöveggond., előszó, kommentárok)
  • Molière: Tartuffe; ford. Vas István; ill. vál. Tóth Szilvia; Ikon, Bp., 1994; 2. kiad. Műszaki, Bp., 2000 (szöveggond., előszó, kommentárok)
  • Maurice Carême: Un trou dans la tête; Bernard Gildon Éditeur, Bruxelles, 1998 (utószó: Biographie)
  • Liliane Wouters: A vér zarándoklata. Válogatott versek; ford. és vál. Tóth Krisztina, Ferenczi László, Lackfi János, utószó Ferenczi László, Lackfi János; Széphalom, Bp., 1999
  • Guglielmo Ferrero: A hatalom. A legitimitás elvei a történelemben; ford. Járai Judit; Kairosz, Szentendre, 2001 (előszó)
  • Csillagkönnyek. Antológia; szerk. Rőthler István; Filács, Bp., 2002 (Üdvözlet az olvasónak)
  • Simon Tamás: A zsidó Don Juan; Ex libris, Bp., 2003 (előszó)
  • Tony Judt: Befejezetlen múlt. A francia értelmiség, 1944-1956; ford. Árokszállási Zoltán; XX. Század Intézet, Bp., 2008 (utószó)

Írásai megjelentek: az Acta Litteraria, az Alföld, az Arion, az Átváltozások, a (Revue de) La Barbacane (Franciaország), a Búvópatak, a Cahiers du Midi (Belgium), a Cahiers Roucher – André Chénier (Versailles), a Dunatükör, a Les Elytres du Hanneton (Belgium), az Élet és Irodalom, az Életünk, az Európai Szemmel, a Filológiai Közlöny, a Helikon, a Hellenic Review (Athén), a Hitel, a The Hungarian P. E. N. – le P. E. N. Hongrois, az International P. E. N. (London), a Hungarológiai Értesítő, az Irodalmi Szemle, az Irodalomtörténet, az Irodalomtörténeti Közlemények, a Jelenkor, a Le Journal des Poètes (Belgium), a Kortárs, a Könyvvilág, a Kritika, a Literatura, a Magyar Hírlap, a Magyar Napló, a Magyar Nemzet, a Műhely, a Nagyvilág, a Napjaink, a Neohelikon, a The New Hungarian Quarterly, a Nouvelles Études Hongroises, a Parnasszus, a PI Revue de Poésie (Belgium), a Poemas (Belgium), a POLÍSZ, a Le Spantole (Belgium), a Színház, a Tisztatáj, az Új Írás, a Valóság, a Vigilia és Világirodalmi Figyelő kiadványokban.

További művei az MTMT adatbázisában (mintegy 600 tétel)[3]

DíjaiSzerkesztés

  • Maurice Carême-díj (1991)
  • Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1997)
  • Miskolci Egyetem Signum Aureum Universitatis (2004)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Személyi adatlapja az Országos Doktori Tanács honlapján
  • Ferenczi László köszöntése 65. születésnapja alkalmából; szerk. Fried István, Kabdebó Lóránt, Kovács Viktor; Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Doktori Iskola, Összehasonlító Irodalomtudományi és Művészettörténeti Tanszék–Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, Miskolc–Szeged, 2003
  • „Gazdagabb voltam, mint hinni bármikor is adatott”. Ferenczi László emlékkönyv. Szerkesztette, az életrajzot és bibliográfiát összeállította Tóth Szilvia, Bp., Hungarovox 2018