Főmenü megnyitása

Festetics György (politikus)

politikus

Gróf tolnai Festetics György (Bécs, 1815. április 23.Bécs, 1883. február 12.) Vas és Zala vármegye főispánja, a király személye körüli miniszter, belső titkos tanácsos, koronaőr, királyi főudvarmester.

Festetics György
Festetics György Pollák.jpg
Magyarország király személye körüli minisztere
Hivatali idő
1867. február 20. 1871. május 19.
Előd Esterházy Pál Antal
Utód Wenckheim Béla

Született 1815. április 23.
Bécs
Elhunyt1883. február 12. (67 évesen)
Bécs

Szülei Josefine Hohenzollern-Hechingen
Festetics László
Házastársa Erdődy Eugénia
Gyermekei Festetics Tasziló
Foglalkozás
A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics György témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Festetics György középkorú arcképe a Vasárnapi Ujságban

A gróf tolnai Festetics család sarja. Gróf tolnai Festetics László (17851846) és herceg Josefine von Hohenzollern-Hechingen (17901856) harmadik gyermeke. Tanulmányait magánúton végezte, de jogi vizsgáit Pozsonyban, a királyi akadémián tette le, majd néhány esztendőt a katonaságnál töltött, a pályát mint alezredes hagyta el 1849-ben. Nagy szenvedéllyel gazdaságainak és birtokainak észszerű rendezésének látott neki, s így csakhamar a legvirágzóbb gazdaságok egyike lett az övé. Saját gazdasági ügyei mellett jótékony adakozások és alapítványok által a felebaráti szeretetet is gyakorolta. 1856-ban hathatósan közreműködött a sopron-kanizsai vasút létesítésében, melynek tervét a minisztériumhoz ő nyújtotta be. 1860-ban az akkori magyar kormány kijelölte Vas vármegye főispánjává. 1861-ben bekerült a felsőházba, de nem sokáig tartott ez az állapot, s újból a magánéletbe vonult vissza. Amikor Mailáth György lett a kancellár, 1865-ben, az országgyűlés összehívása előtt kinevezték Zala vármegye főispánjává és szeptember 17-én foglalta el hivatalát. A Magyar Tudományos Akadémia 1866. január 21-én igazgató-tanácsa tagjává választotta. 1867-ben a király személye körüli miniszter lett, aki a bécsi udvar és a magyar országgyűlés közötti összeköttetésért és kapcsolatokért felelt. Ebben a pozícióban volt egészen 1871. május 19-ig, amikor is leköszönt és molnári Vas megyei birtokára vonult vissza. Később koronaőr és főudvarmester lett.

HázasságaSzerkesztés

Sopronban 1849. február 17-én feleségül vette Erdődy Eugénia grófnőt (1826–1894), gróf Erdődy Kajetán (1795–1856) és Lerchenfeldi Ernestine Johanna Baptista grófnő (1798–1863) leányát. A házasságból három fiú- és egy leánygyermek született:

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics György (politikus) témájú médiaállományokat.

További információSzerkesztés

Gr. Festetics György. Az ország tükre 1865. 271-272. old. Online

JegyzetekSzerkesztés