Festetics Leó

a pesti Nemzeti Színház igazgatója, zeneszerző

Tolnai gróf Festetics Leó (Pécs, 1800. október 8.Budapest, 1884. november 15.) a pesti Nemzeti Színház igazgatója, zeneszerző.

Festetics Leó
Festetics Leó.jpg
Született 1800. október 8.[1]
Pécs
Elhunyt 1884. november 15. (84 évesen)[2][1]
Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása zeneszerző
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert[4]
Zenei pályafutása
Tevékenység zeneszerző, színigazgató
A Nemzeti Színház igazgatója
Hivatali idő
1852 1854
Előd Simontsits János
Utód Nyéky Mihály
A Színészeti Tanoda igazgatója
Hivatali idő
1865 1880
Előd nem volt
Utód Gömöry Oszkár
A Wikimédia Commons tartalmaz Festetics Leó témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Festetics Péter és Katharina Sturm egyetlen gyermeke volt. Különösen érdeklődött a művészetek, leginkább a zene iránt. Előbb a bécsi Theresianumban, majd a György nagybátyja által alapított keszthelyi Georgikonban tanult. 1825-1840 között gyakorta megfordult a pozsonyi országgyűlésben, illetve környékén, ahová azonban nem a politika, hanem inkább a társasélet vonzotta. Az 1830-as években kibontakozott „óvodamozgalom” ügyét felkarolva a Tolnán telket és házat adományozott egy "kisdedóvóintézet" felállítására, amely 1836-ban nyílt meg. Leó 1843-ban örökölt birtokaitól megvált és Veszprémben vett újat, ahová el is költözött. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt visszahúzódva élt, szerepet egyik oldalon sem vállalt.

1852-ben a kormány kinevezte a Nemzeti Színház igazgatójává. Ezen pozícióban töltött ideje alatt nem éppen szerencsésen működött, szemére vetették, hogy elhanyagolja a drámát az opera miatt, és a modora is kissé rideg. Emiatt 1853-ban Délibáb[5] címmel lapot is indított a maga művészeti nézeteinek kifejtésére, propagálására. A színház bevételeinek növelése végett ugyanakkor megépíttette a nagyerkélyt. 1854-es távozása után gróf Ráday Gedeon lett a vezető.

1864-ben részt vett az Országos Színiiskola (Színészeti Tanoda) megalakításában, aminek 1865-ben a főigazgatója lett. Állásából 1880-ban a közte és az egyik tanár, Szigeti József között kialakult viszály miatt távozott (nyugdíjba vonult).

CsaládjaSzerkesztés

Első felesége krajovai és topolyai báró Kray Borbála (1798–1866) volt, aki négy gyermeket szült neki; Béla (1825–1894), Franciska (1827–1878), Borbála (1831–1888) és Gyula (1834–1911). Felesége halála után Leó nőül vette a szintén nemesi származású Kubinyi Krisztinát (1837–1908), közös gyermekük azonban nem született.

MunkáiSzerkesztés

  • A nemzeti szinházról (Pest, 1856.)
  • Illemtan. A szini tanoda használatára (Pest, 1867.)

A korabeli lapokban polémikus cikkei jelentek meg. Zeneszerzőként egyházi énekeket, zongoraműveket írt.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
  2. CERL Thesaurus (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. http://resolver.pim.hu/auth/PIM54312, Festetics Leó, 2018. szeptember 16.
  5. http://real-j.mtak.hu/9483/

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó lapokSzerkesztés