Finály Gábor
Kendi Finály Gábor (Kolozsvár, 1871. október 31. – Budapest, 1951. április 16.[3]) régész, pedagógus.
| Finály Gábor | |
| Született | 1871. október 31.[1] Kolozsvár |
| Elhunyt | 1951. április 16. (79 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Finály Henrik |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1889–1893) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Finály Gábor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztés1889–1893 között a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója volt.[4] 1893-tól Kolozsváron oktatott. 1894-től az EKE választmányi tagja, és a Kolozs vármegyei osztály jegyzője volt. 1896–1913 között Budapesten a Barcsay főgimnnázium tanára volt. 1902-től a Székesfővárosi Osztály választmányi tagja volt. 1910–1914 között a Magyar Numizmatikai Társaság Numizmatikai Közlönyének mellékletét képező Magyar numizmatikai adattár szerkesztője volt. 1913–1932 között a Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója volt. 1930-ban a tankerület vezetője is volt. 1932-ben nyugdíjba vonult.
Munkássága
szerkesztésTanári tevékenysége mellett elsősorban filológiai, földrajzi, numizmatikai és régészeti kutatásokkal foglalkozott. Különösen a magyar helynevek eredetét vizsgálta. Régészeti munkájában különösen a római tartományi régészettel foglalkozott. Egész életében a magyarországi latin nyelvű helységnevek összegyűjtésén dolgozott. Iskolaügyi, pedagógiai és archeológiai szaklapok munkatársa is volt. Régészeti kutatásainak eredményeiről nagyrészt az Archaeologiai Értesítőben számolt be. Elkészítette a római kori Magyarország térképét (Budapest, 1911).
Családja
szerkesztésSzülei: Finály Henrik (1825–1898) egyetemi nyilvános, rendes tanár és Sebesi Anna (1846–1929) voltak.[5] Három testvére volt: Finály Lajos (1870–1935) főfelügyelő,[6] Finály György (1874–1920) orvostudor és Finály István (1876–1947) vízépítő mérnök.
Művei
szerkesztés- Ásatások a római fórumon (Budapest, 1902)
- Hogy kell latinból magyarra fordítani? (Budapest, 1904)
- A Római Birodalom közigazgatása (Budapest, 1906)
- A kolozsvári szótár története (Budapest, 1908)
- Finály Henrik középkori magyar metrologiája (Budapest, 1908)
- Kolozsvár. 100 képpel (Budapest, 1910)
- Magyarország a rómaiak alatt című fali térkép magyarázata (Magyar Földrajzi Intézet, Budapest, 1912)
- Gimnáziumi latin alaktan. Az I. és II. osztály számára (Budapest, 1922)
- Gimnáziumi latin mondattan. Magyar mondattani alapon a III. és IV. osztály számára (Budapest, 1924)
Cikkei
szerkesztés- Római utak a Dunán túl. In: Archeológiai Értesítő (1903)
- A római birodalmi limes fölkutatásáról Pannoniában. In: Archeológiai Értesítő (1905)
- A Gredistyei dák várak. In: Archaeológiai Értesítő (1916)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04475.htm, Finály Gábor, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 3.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. V. ker. állami halotti akv. 131/1951. folyószám alatt.
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
- ↑ Finály Lajos gyászjelentése
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- http://mhk.szofi.net/csarnok/f/finalyga.htm Archiválva 2020. november 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kölcsey Ferenc Gimnázium, Budapest
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gábor Finály című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- Oroszlán Zoltán: Finály Gábor (Archaeológiai Értesítő, 1951)
- Györkösy Alajos: Finály Gábor (Antik Tanulmányok, 1954. 1–3. füzet)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8
- Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8