Főmenü megnyitása

Follajtár József, olykor Folajtár[1] (1870 – Budapest, 1936. január 29.[2]) MÁV-alkalmazott, irodakezelő, publicista, Follajtár Ernő apja.[3]

Follajtár József
Született 1870
Elhunyt 1936. január 29. (65-66 évesen)
Budapest

„A hagyományokról azoknak, kik történettel foglalkoznak okmányok alapján, megvan a maguk bevált nézetük. Tudjuk, hogy ez a képzelődés színgazdag és kimeríthetetlen forrásából táplálkozó tradíció jobban hat a kedélyre, mint az igazságon alapuló valóság... (a történetíró) csak úgy meríthet belőle, ha ki tudja hámozni a történeti magot.”

– Follajtár József 1930.[4]

ÉletútjaSzerkesztés

Follajtár György és Panik Anna gyermeke. 1870-ben született ősi Nyitra megyei család sarjaként. Kassán végzett teológiai tanulmányokat, majd Nagyszombatban a tanítóképzőben tanult. Pöstyénben kezdte tanítói pályáját. 1895-ben intézővé nevezték ki, majd főintéző lett. 1926-ban vonult nyugdíjba 35 évi szolgálat után. 1922-től működő tagja volt a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaságnak.[5]

Történészként és szociográfusként is hírnevet szerzett. Fontosabb munkái: az Ocskay-család biográfiája, amely a Turul című történelmi folyóiratban jelent meg. Megírta Pöstyén és vidékének monográfiáját, azonkívül több különböző történelmi és hadtörténelmi munka szerzője. 1936 elején hunyt el gyomorvérzésben, a terézvárosi MÁV kórházban.[2]

Felesége Piroska Gizella volt. Gyermekei: József (MFTR[6] intéző) és Ernő (gimnáziumi tanár, aki levéltári kutatásokat folytatott, a Magyar Szociográfiai Intézet tisztviselője, szakirodalmi tevékenysége jelentős volt).

PublikációiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország tiszti cím- és névtára. XLVIII. évf. Bp, 1941. 361.
  2. a b Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 195/1936. folyószám alatt.
  3. Magyar írók élete és munkái: megindította id. Szinnyei József / írta és szerk. Gulyás Pál; sajtó alá rendezte Viczián János. kiad. Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár, Petőfi Irodalomi Múzeum, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. IX kötet. Ferenczy Tibor - Füzy Zoltán. 371. oldal.
  4. Az ocskói Ocskay-család. Első közlemény. 1930.
  5. Turul 1922-23, 39.
  6. MFTR = Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási RT.
  7. A „Pöstyén és környéke” című munka a Történettudományi Bizottság iratai között szerepelt, a történeti műről Borovszky Samu bírálatot, jelentést készített 2/1907-es irattári jelzéssel. Lásd: Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Bizottságának működése (1854-1949). 54. oldal
  8. A munkát forrásként hivatkozza: Neumann Tibor: Nyitra megye hegyentúli járásának kamarahaszna-összeírása 1452-bõl (2009)
  9. A művet a Thurzó Szaniszló kettős szerepére, váraira vonatkozó irodalmak között említi Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába 1. Archiválva 2016. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapest : Közoktatásügyi Kiadóvállalat, 1951. Továbbá forrásként hivatkozza: Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  10. A munkát ismételten hivatkozza: Csízi István 2005: Egy nagyívű hivatali karrier kezdetei a XVII. századi királyi Magyarországon. Aszalay István naplója (1624-1631). Fons 12, 189.

ForrásSzerkesztés

  • Fejér Ottó: A magyar közalkalmazottak almanachja. 1940. Bp, 1937–1942, Magyar Közalkalmazottak Almanachja Kiadóhivatal. 54-55. hasáb.

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. IX. kötet, 371. hasáb.