Forrai Miklós

(1913-1998) magyar énektanár, karmester, karnagy, egyetemi tanár, az MTA tagja

Forrai Miklós (Magyarszék, 1913. október 19.Budapest, 1998. december 27.)[4] magyar énektanár, karmester, karnagy, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.[5]

Forrai Miklós
A Magyar Rádió 1. stúdiójában (1973)
A Magyar Rádió 1. stúdiójában (1973)
Született1913. október 19.[1]
Magyarszék
Elhunyt1998. december 27. (85 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaGyurkovics Mária (1940–1973)
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (25-10-11/12)[3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Forrai Miklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Édesapja, Forrai István (1888–1965) tanító, a Magyarszéki Vegyeskar alapító karnagya, édesanyja Mittermayer Mária (1889–1941)[6] volt. 1923-tól a debreceni zenedében tanult zongorát és zeneszerzést. 1931–1937 között a Zeneművészeti Főiskola ahol trombita-, egyházzenei-, egyházkarnagy-képzős hallgatója volt; Kodály Zoltán és Bárdos Lajos oktatta. 1934-ben karnagyi képesítést szerzett. 1934–1948 között a Forrai Kórust vezette. 1935-ben tanári oklevelet kapott. 1935–1941 között középiskolai énektanárként dolgozott. 1937-ben művész diplomája lett. 1939–1940 között a Magyar Női Kamarazenekar vezetője volt. 1941–1988 között a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. 1941–1942 között a Budapesti Egyetemi Énekkart vezette. 1948–1978 között a Budapesti Kórus karigazgatója volt. 1957–1963 között az énektanszak vezetőjeként tevékenykedett. 1973–1991 között a Liszt Ferenc Társaság főtitkára, 1991-től társelnöke volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (25-10-11/12).

 
Gyurkovics Mária és Forrai Miklós emléktáblája (Budapest, II., Budenz út 18)
 
Gyurkovics Mária és Forrai Miklós sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-10-11/12. Borsos Miklós alkotása

Családja szerkesztés

Forrai István (1912–1992) karmester testvére volt. Felesége, Gyurkovics Mária (1913–1973) operaénekesnő volt.[7] Két lányuk született: Mária és Zsuzsa.

Művei szerkesztés

  • A karvezető (kézikönyv, Budapest, 1936)

Kórusmű kiadványai szerkesztés

  • Fallalla madrigálgyűjtemény (1939)
  • Bertalotti: 50 solfeggio (1947)
  • 56 solfeggio (1967)
  • Ezer év kórusa (antológia, Budapest, 1943)
  • Öt évszázad kórusa (Budapest, 1956)
  • Liszt: Férfikarok (Budapest, 1959)
  • Duettek I–II. (1959)
  • Erkel Ferenc Kilenc Kórusműve (1960)
  • Énekgyakorlatok (1963)
  • Liszt: Öt dal (1961)
  • Zúgj hullám (1964)
  • Csajkovszkij: Románcok (1968)

Hanglemezei szerkesztés

  • Liszt: Krisztus, Prometheus, Missa choralis, Zsoltárok
  • Schumann: Requiem
  • Szabolcsi Bencével: Musica Hungarica, Musica Mundana

Díjai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988.
  • A magyar muzsika könyve. Szerkesztette: Molnár Imre. Budapest, Havas Ödön, 1936.
  • Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. ISBN 963-85773-9-8  
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerkesztő: dr. Bartha Dénes, szerkesztő: Tóth Margit. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat, 1965.