Frank Linke-Crawford

Frank Linke-Crawford (Krakkó, 1893. augusztus 18. – Guia, 1918. július 31.) az Osztrák–Magyar Monarchia negyedik legtöbb, összesen 27 légi győzelmet arató ászpilótája az első világháborúban.

Frank Linke-Crawford
Született	1893. augusztus 18. Krakkó
Meghalt	1918. július 31. (24 évesen) Guia
Állampolgársága	osztrák
Fegyvernem	lovasság, légierő
Szolgálati ideje	1913–1918
Rendfokozata	főhadnagy
Egysége	6. dragonyosezred, Flik 22, Flik 12, Flik 41J, Flik 60J
Csatái	első világháború
Kitüntetései	Katonai Érdemkereszt III. osztálya Knight of the Order of Leopold (Austria) Osztrák Császári Vaskorona-rend
Iskolái	Theresianum Katonai Akadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Frank Linke-Crawford témájú médiaállományokat.

Élete

Frank Linke-Crawford 1893. augusztus 18-án született Krakkóban. Apja az osztrák Adalbert Linke őrnagy, anyja az angol származású Lucy Crawford volt. Apja példáját követve 1910-ben beiratkozott a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémiára és 1913-ban a nagyrészt cseh nemzetiségű katonákból álló 6. dragonyosezredben kezdte el szolgálatát. Az első világháború kitörése után az orosz frontra került, ahol 1914 novemberében kinevezték az ezredben újonnan létrehozott egyik gyalogosszázad parancsnokává. Vérhassal, tífusszal és maláriával több alkalommal is kórházba került, majd 1915 késő nyarán kérte áthelyezését a Légjárócsapatokhoz. Elvégezte a megfigyelőtiszti tanfolyamot és 1916 márciusában a keleti fronton állomásozó 22. repülőszázadhoz került. Főleg felderítő, tüzérségi tűzvezető és bombázó feladatokat látott el, 1916 szeptemberében pedig jelentkezett pilótatanfolyamra. A következő év januárjában parancsnokhelyettessé nevezték ki az olasz fronton harcoló 12. repülőszázadhoz. Bár jó és bátor pilótának tartották, a Flik 12-nél nem sikerült egyetlen ellenséges repülőt sem lelőnie. Egy alkalommal egy légi csata után 68 golyónyomot számoltak össze a gépén, augusztus 2-án pedig egy összecsapás után kényszerleszállást kellett végrehajtania. 1917. augusztus 4-én átkerült a 41. vadászrepülő-századhoz, amelynek Godwin Brumowski volt a parancsnoka.

Első légi győzelmét 1917. augusztus 21-én aratta, Hansa-Brandenburg D.I-ével a Monte Santo fölött lelőtt egy olasz Nieuportot. Ezután sorra került ki győztesen a légicsatákból; egy hónappal később, szeptember 23-án egy repülőcsónak megsemmisítésével kiérdemelte az öt győzelemért járó ászpilótai státuszt. 1917 novembere különösen sikeres volt a számára, kétszer is sikerült dupláznia. November 5-én Brumowskival és Szepessy-Sokoll Rudolffal egy kötelékben két Macchi L.3 repülőcsónakot kényszerített vízre; 23-án pedig Cortelazzo környékén Brumowskival közösen két Nieuport vadászgépet lőttek ki.

1917 decemberében már mint 13 győzelemmel rendelkező híres vadászpilótát helyezték a 60. vadászrepülő-század élére. Julius Arigi 1977-ben így nyilatkozott parancsnoki kvalitásairól: Linke repülőként és emberként is párját ritkította. Minden lehetséges támogatást megadott az emberei számára és az esetek nagy többségében figyelmen kívül hagyta azokat a szabályokat, amelyek alkalmanként már-már lehetetlenné tették a tisztek és legénységi állományúak közötti hatékony együttműködést. Előfordult, hogy egy-egy biztosnak tűnő légi győzelem kivívását átengedte a tapasztalatlanabb pilótáknak. Nem csoda hát, hogy a beosztottai akár tűzbe is mentek volna érte.

Parancsnokként első sikereit 1918. január 10-én érte el, amikor Kurt Gruber társaságában a Brenta folyó völgyében egy olasz Sopwith felderítőt és egy Nieuport vadászt kényszerítettek földre. Márciusban a század a hegyek közötti Grigno repülőteréről átköltözött a síkvidéki Feltrébe és új, Aviatik D.I típusú vadászgépeket is kaptak. Linke itt kapta becenevét, a repülőgépe oldalát díszítő sólyommotívum után Feltrei Sólyomnak hívták. Május 10-én sikerült újabb duplázást végrehajtania, Levico légterében egy brit Bristol F.2b-t, valamivel később egy Sopwith Camelt lőtt le. Utolsó, 27. légi győzelmét 1918. július 29-én aratta Valstagna vidékén egy Bristol F.2b ellen.

1918. július 31-én három másik géppel együtt repült kötelékben, amikor három brit Sopwith Camellel kerültek szembe. A légiharc során Linke-Crawford eltávolodott a többiektől és két olasz Hanriot HD.1 is rátámadt. Egy dugóhúzó-manőver után feltehetően megsérült a szárnyszerkezete, mert utána már csak egyenesen tudott repülni és a két olasz pilótának (Aldo Astolfi tizedesnek vagy Ciampitti őrmesternek, a végső géppuskasorozat joga vitatott) nem volt nehéz dolga, hogy kilőjék Linke Aviatikját, amely még a levegőben szétesett. Marburg katonai temetőjében temették el, majd miután a háború után Szlovénia Jugoszláviához került, áthelyezték Salzburgba.

Kitüntetései

Linke-Crawford (jobbra) és Godwin Brumowski (balra) Brumowski Albatros D.III-asa előtt

• Vaskorona-rend III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal
• Tiszti Arany Vitézségi Érem
• Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal
• Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal
• Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon, kardokkal

Légi győzelmei

Sorszám	Dátum	Beosztási hely	Repülőgép	Ellenfél
1.	1917. augusztus 21.	41. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Nieuport Scout
2.	1917. augusztus 22.	41. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Savoia-Pomilio
3.	1917. augusztus 23.	41. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Savoi-Pomilio
4.	1917. augusztus 26.	41. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	SPAD 1
5.	1917. szeptember 23.	41. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Seaplane
6.	1917. október 9.	41. vadászszázad	Albatros D.III	Ballon
7.	1917. október 23.	41. vadászszázad	Albatros D.III	Savoia-Pomlio
8.	1917. november 5.	41. vadászszázad	Albatros D.III	Macchi L3
9.	1917. november 5.	41. vadászszázad	Albatros D.III	Macchi L3
10.	1917. november 23.	41. vadászszázad	Albatros D.III	Nieuport Scout
11.	1917. november 23.	41. vadászszázad	Albatros D.III	Nieuport Scout
12.	1917. december 10.	41. vadászszázad	Albatros D.III	Nieuport Scout
13.	1917. december 13.	41. vadászszázad	Albatros D.III	Ballon
14.	1918. január 10.	60. vadászszázad	Phönix D.I	SAML 2
15.	1918. január 10.	60. vadászszázad	Phönix D.I	Nieuport Scout
16.	1918. január 29.	60. vadászszázad	Phönix D.I	SIA 7b
17.	1918. február 2.	60. vadászszázad	Phönix D.I	Two-Seater
18.	1918. február 3.	60. vadászszázad	Phönix D.I	Nieuport Scout
19.	1918. február 24.	60. vadászszázad	Phönix D.I	Savoia-Pomilio
20.	1918. március 11.	60. vadászszázad	Phönix D.I	Sopwith Scout
21.	1918. május 10.	60. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Bristol F.2b
22.	1918. május 10.	60. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Scout
23.	1918. május 11.	60. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Sopwith Camel
24.	1918. június 1.	51. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Sopwith Camel
25.	1918. június 15.	51. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Sopwith Camel
26.	1918. június 21.	51. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Sopwith Camel
27.	1918. július 29.	51. vadászszázad	Hansa-Brandenburg D.I	Bristol F2.b

Források

• Aces of Austria-Hungary (angol nyelven). swwisa.net. [2008. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.)
• Who's Who - Frank Linke-Crawford (angol nyelven). First World War.com. (Hozzáférés: 2010. november 1.)
• szerk.: Gondos László: Repülőászok 1914-1918. Budapest: Zrínyi Kiadó, 26-28. o. (2015). ISBN 978 963 327 634 1