Gácslápos
Gácslápos (1899-ig Lupocs, szlovákul: Lupoč) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
| Gácslápos (Lupoč) | |||
 | |||
| Gácsláposi községi hivatal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Losonci | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1499 | ||
| Polgármester | Pavel Koporec | ||
| Irányítószám | 985 11 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | LC | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 206 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 298 m | ||
| Terület | 9,34 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 21′ 36″, k. h. 19° 32′ 28″48.360000°N 19.541111°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 36″, k. h. 19° 32′ 28″48.360000°N 19.541111°E | |||
| Gácslápos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gácslápos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésLosonctól 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története
szerkesztésA település a 14. században keletkezett, 1499-ben "Lwpoch" alakban említik először. A gácsi uradalom része volt, majd 1596-tól a somoskői váruradalom része lett. A 16. század második felében a töröknek fizett adót. 1828-ban 38 házában 286 lakos élt, akik mezőgazdasággal és fuvarozással foglalkoztak.
Vályi András szerint "LUPÓCZ. vagy Lupots. Tót falu Nógrád Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Gátsfalvához nem meszsze, mellynek filiája, határja közép termékenységű, vagyonnyai különfélék."[2]
Fényes Elek szerint "Lupocs, tót falu, Nógrád vmegyében, Gácshoz 1/2 órányira, magas hegyek tövében: 162 ágostai, 141 kath. lak. Szántóföldei kissé dombokon feküsznek, s 456 holdra mennek, rétje 114 h., erdeje 910 h., beltelek 23 hold. Majorság csak az erdő. Földe sárga vörönyeges agyag, terem rozsot, árpát, zabot, burgonyát, főzeléket. Lakosai fuvaroznak is. Van egy pataka. Birtokos: gr. Forgách Antal és gr. Forgách János örökösei."[3]
A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 482, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 218 szlovák lakosa volt.
2011-ben 251 lakosából 212 szlovák volt.
Nevezetességei
szerkesztés-
Patak -
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt kápolnáját 1696-ban gróf Forgách Ádám építtette. 1754-ben gróf Forgách János megújíttatta.
- A falu környékén néhány kisebb barlang található.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
