Gálfalu

község Szlovákiában

Gálfalu (szlovákul Galovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Ancsikovány és Nagypalugya tartozik hozzá.

Gálfalu (Galovany)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rang község
Első írásos említés 1297
Polgármester Miroslav Kubáň
Irányítószám 032 13
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám LM
Népesség
Teljes népesség311 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság586 m
Terület12,92 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 04′ 24″, k. h. 19° 31′ 59″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 24″, k. h. 19° 31′ 59″
Gálfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gálfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Liptószentmiklóstól 6 km-re nyugatra fekszik, a 18-as út mentén.

Története szerkesztés

A falu a 13. században keletkezett Nagypalugya határában. Nevét első birtokosáról, Galo Jánosról kapta. Első írásos említése 1297-ből származik. A Madocsányi, majd a Plathy és Csemiczky család birtoka volt. 1784-ben 8 házában 77 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GÁLFAVA. Galováni. Tót falu Liptó Vármegyében, földes Urai Madotsányi, Csemnitzky, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Motko Szent Kereszthez nem messze, és ennek filiája, ambár e’ helység Szent Miklóshoz egy órányira, Német Liptséhez pedig másfél órányira fekszik, és fuharozással is kereshetnek pénzt; de mivel legelője szoros, ’s földgyének egy harmadrésze soványas, határja hegyes, és nehezen miveltetik, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 14 háza és 113 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gálfalva (Galovani), tót falu, Liptó vmegyében, 15 kath., 98 evang. lak. F. u. Plathy, Csemniczky.[3]

1863-ban hozzácsatolták Ancsikoványt, amely ma is a település része. Nagypalugyát és Gálfalut 1871-ben egyesítették eleinte Nagypalugya és Gálfalu, később már csak Nagypalugya néven. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

1949-ben Gálfalu kivált Nagypalugyából. 1974-ben csatolták Gálfaluhoz a Szentmáriai-víztározó feltöltésekor elpusztult Nagypalugya megmaradt területét.

Népessége szerkesztés

1910-ben Nagypalugyával együtt 565, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 297 szlovák lakosa volt.

2011-ben 276 szlovák lakta.

Neves személyek szerkesztés

  • Nagypalugyán született 1794-ben kelecsényi Fejérpataky Gáspár törvényszéki ülnök, az első szlovák amatőr színház alapítója.
  • Nagypalugyán született 1880-ban Csajak János evangélikus lelkész, költő.
  • Nagypalugyán hunyt el 1763-ban idősebb Blázy János evangélikus lelkész.
  • Nagypalugyán hunyt el 1770-ben Ambrózy András evangélikus lelkész és szlovák nyelvű énekköltő.
  • Nagypalugyán hunyt el 1773-ban ifjabb Blázy János evangélikus lelkész.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Gálfalu témájú médiaállományokat.

Lásd még szerkesztés