Gárdos Sándor (újságíró)
Gárdos Sándor, született Groszmann Sándor[1] (Sátoraljaújhely, 1892. szeptember 8. – Szeged, 1947. május 11.) magyar író, újságíró.
| Gárdos Sándor | |
| Született | Groszmann Sándor 1892. szeptember 8. Sátoraljaújhely |
| Elhunyt | 1947. május 11. (54 évesen) Szeged |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életútja szerkesztés
Groszmann Mór és Weinberger Etelka fia. Szülővárosában érettségizett (1912), két jogi alapvizsgát Budapesten tett. Már Sátoraljaújhelyen Tentamen címen diáklapot szerkesztett. 1913-tól hírlapíró, a budapesti Magyar Hírlap munkatársa. 1917. szeptember 3-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Kurdi Flórián és Németh Terézia lányával, Irénnel.[2] Tartalékos tisztként részt vett az I. világháború olaszországi ütközeteiben, majd a Vörös Hadseregben viselt szerepe miatt emigrációba kényszerült.
Előbb Ungváron szerkesztett lapot; 1923-ban települt le Romániában. Szatmári, máramarosszigeti újságokat szerkesztett, az Aradi Közlöny riportere, közírója, novellistája, a Temesvári Hírlap szerkesztője. Az 1930-as évek közepétől a Brassói Lapok szerkesztőségében dolgozott, ironikus vasárnapi „színes” esszéi a demokratikus közvéleményt fejlesztették. A Brassói Lapok beszüntetése (1940) után Budapesten vett részt az ellenállási mozgalomban, 1945-től haláláig a Délmagyarország c. napilap főszerkesztője Szegeden.
Kötete szerkesztés
- Makulatúra (szatírák, humoreszkek, poémák, Máramarossziget, 1925).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Névváltoztatás a M. K. Belügyminisztérium 108115/1903 .sz. rendelete alapján.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 271/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
Források szerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További információk szerkesztés
- Meghalt Gárdos Sándor. Világosság, 1947. május 18.
- Balogh Edgár: Fagyöngy meg egy puskagolyó. Új Élet, 1978/12. Újraközölve Acéltükör mélye. 1982.
.svg){kind=small}