Gömörsíd
Gömörsíd (Síd, szlovákul: Šíd)[1] község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
| Gömörsid (Šíd) | |
 | |
| A Szűz Mária-templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Losonci |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1365 |
| Polgármester | Kurunci Arnold (Most–Híd)[1] |
| Irányítószám | 986 01 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | LC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1329 fő (2021. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 80 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 216 m |
| Terület | 15,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 60″, k. h. 19° 49′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 60″, k. h. 19° 49′ 40″ | |
| Gömörsid weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gömörsid témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Fülektől 4 km-re, keletre fekszik.
Története szerkesztés
A települést 1365-ben „Seed” néven említik először, de keletkezése a 11. századra tehető. Neve a régi magyar séd főnévből származik, ami patakot jelent. 1427-ben „Syd” néven a Jolsvay család birtoka. Később a Rátold nemzetségé, majd a 16. századtól a Bebekeké. A 17. században a Wesselényi családé, a 18. században pedig a Koháryaké és másoké. A 17. és 18. századi harcok és járványok hatására lakosainak száma ekkor jelentősen visszaesett. 1828-ban 51 házában 461 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint: „SID. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék; határja középszerű.”[3]
Fényes Elek szerint: „Sid, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Fülekhez egy kis órányira, 461 kath., 15 evangel. lak. Hegyes határa, szőlőhegye, s jó savanyúviz-forrása van. F. u. többen."[4]
Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: „Sid, a miskolcz-füleki vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, 93 házzal és 522, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. 1427-ben a Jolsvai György birtoka. Ez időtájt nevét Syd, 1431-ben pedig Seed alakban említik. Későbbi birtokosai a Czebrián és a Berchthold grófi családok, a br. Mattenkleid, Fulkusházy, a Hanvay, Záborszky és a Máriássy család, most pedig Alitisz Miklósnak, gr. Czebrián örököseinek és Okolicsányi Gáspárnak van itt nagyobb birtokuk. A községben három régi kúria van. Az Alitisz Miklósét még a báró Mattenkleid család építtette, az Okolicsányiét a Fulkusházy család, a harmadikat pedig, mely most a sidi közjegyzői köré, a Záborszki család. A falu határában savanyúvíz forrás van. Róm. kath. temploma 1897-ben épült. Van itt vasúti megállóhely, a község postája pedig Fülek, távírója meg Ajnácskő. Ide tartozik Fürdőház és Árnyék puszta."[5]
Trianon előtt Gömör és Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, azután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. A párizsi békeszerződések (1947) ismét visszacsatolták, majd Csehszlovákia felbomlásakor, 1993-ban Szlovákia örökölte meg.
Határában kő és homokbánya működik.
Népessége szerkesztés
1910-ben 748, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1162 lakosából 837 magyar, 202 cigány és 107 szlovák.
2011-ben 1227 lakosából 1025 magyarnak, 114 szlováknak és 24 cigánynak vallotta magát.
2021-ben 1329 lakosából 661 (+153) magyar, 191 (+19) szlovák, 315 (+199) cigány, 11 egyéb és 151 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1922-ben Szilágyi Ida magyar festőművész, tanár.
Nevezetességei szerkesztés
-
Emlékmű, felirata: A Síd felszabadításakor elesett szovjet hősök emlékére, 1944. dec. 28. -
A faluzug
- Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1897-ben épült.
- A Záborszky család klasszicista kúriája 1890-ben épült, ma a községháza van benne.
- Határában vasas ásványvízforrás ered (amiről a település a nevét kapta).
- A község a környező hegyekbe menő túrautak kiindulópontja.
- 2012-ben 1 MW-os, napelemes naperőmű létesült a falu külterületén.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Velemjáró.sk
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. november 17.)
- ↑ ma7.sk
