Főmenü megnyitása

Görcsönydoboka (németül: Ketschinge-Tuwoke[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban, Mohácstól északra, Somberek nyugati szomszédjában, a Csele-patak mellett.

Görcsönydoboka
Görcsönydoboka, látkép.jpg
Görcsönydoboka címere
Görcsönydoboka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásMohácsi
Jogállás község
Polgármester Troszt József (független)[1]
Irányítószám 7728
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség370 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görcsönydoboka (Magyarország)
Görcsönydoboka
Görcsönydoboka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 16″, k. h. 18° 37′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 16″, k. h. 18° 37′ 46″
Görcsönydoboka (Baranya megye)
Görcsönydoboka
Görcsönydoboka
Pozíció Baranya megye térképén
Görcsönydoboka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görcsönydoboka témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Görcsönydoboka két külön település, Cselegörcsöny (németül Ketschingen) és Cseledoboka (németül Tuvoken) volt egymás szomszédságában, a Csele-patak mellett. A két falu 1944-ben Görcsönydoboka néven egyesült. A településekről az első adat 1015-ből való; ekkor a pécsváradi apátság alapítólevelében a dobokai kőbánya nagy útját említik.

1295-ös adat Dobokai Miklóst említi, aki ekkor Óvári Konrád szolgálatában állt. 1323-ban Pál két szerviensét említik. 1329-ben a Dobokai nemesek osztozkodtak: rokonuk István fia Vizlo dobokai és nyavalyádi birtokát kettéosztották. 1331-ben a Dobokai nemesek birtoka volt, akik a megye közéletében 1281 és 1330 között szerepeltek. 1332-ben Görcsönynek és Dobokának is említik plébániáját.

A török időkben a falvak elnéptelenedtek, sokáig pusztán álltak.

A 18. század elején szerbek, majd németek telepedtek le itt.

2001-ben lakosságának 26,4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Idegen elnevezéseiSzerkesztés

Görcsöny településrész német neve Ketschinge, Dobokáé Tuwoke. A település hivatalos horvát neve a mohácsi horvátok által használt Duboka, de a mohácsi és a lánycsóki horvátok által használt Garčin illetve Gerčin is elterjedt volt.[4]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 0,5% horvátnak, 56% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szerbnek mondta magát (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,3%, református 3,7%, felekezeten kívüli 2,7% (16,7% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

Cselegörcsöny falurész római katolikus temploma 1800-ban épült késő barokk stílusban. Szent Flórián tiszteletére szentelték fel. Egy mellette induló gyalogúton érhető el a kálvária. A cseledobokai templom később épült.

 
A kálvária
 
A dobokai templom

ForrásokSzerkesztés

  1. Görcsönydoboka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  5. Görcsönydoboka Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés