Görgey Ármin

(1812-1877) katonatiszt

Görgői és toporczi Görgey Ármin (Görgő, 1812. március 28.Késmárk, 1877. október 20.) magyar őrnagy, ügyvéd. Testvére, Artúr honvédtábornok, hadügyminiszter.

Görgey Ármin
Született1812. március 28.
Görgő
Elhunyt1877. október 20. (65 évesen)
Késmárk
Állampolgárságamagyar
HázastársaJóny Emilía
Foglalkozása
  • katonatiszt
  • őrnagy
  • ügyvéd
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgey Ármin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szülei Görgey György és Castelláris-Perczián Erzsébet Vilma.

10 testvére született:

1840-ben összeházasodott Jóny Emíliával, akitől 3 gyermeke született.

A forradalom alatt

szerkesztés
 
Görgey Ármin a haldokló Götz felett

1848. november 29-től százados a Lőcsén szerveződő 19. honvédzászlóaljban. December második felétől a felső-tiszai hadtest kötelékében részt vett a Franz von Schlik elleni harcokban. 1849. március 8-án áthelyezték a VII. (feldunai) hadtest tábori térparancsnokságához. Április 8-tól őrnagy, egy ezerfőnyi hadoszloppal a felső-magyarországi bányavárosok biztosítására küldték. Az Eperjesről a Vág mögé menetelő császári Vogel-hadtest üldözése során Árva és Liptó megyéig hatolt, majd a bányavárosokba húzódva biztosította a Komáromnál álló Feldunai hadsereg hátát. (Csapatainak létszáma időközben 2300 főre nőtt.) Az oroszok beavatkozását követően a túlerő elől Komárom közelébe húzódott vissza, ahol Július 12. csatlakozott az elvonuló Feldunai hadsereghez. Július 13-án alezredessé léptették elő. Csapatai Vácnál az oroszokkal vívott Július 17-i ütközetben jelentős veszteséget szenvedtek, majd felosztották azokat a sereg három hadteste között. A hadsereg táborkari irodájához nyert beosztást. Augusztus 4-től a világosi fegyverletételig a Feldunai hadsereg vezérkari főnöke volt.

Ezennel értesíttetik a ministerium, hogy Görgey Ármin 19-ik honvéd zászlóaljbeli százados, a bicskei és isaszeghi csatákban szerzett érdemei tekintetéből általam április 1-étől 1849. számítandó ranggal és illetménnyel számfeletti őrnaggyá és Görgey Arthur tábornok s fővezér mellé szárnysegédül általam kineveztetett – a rendes kinevezési okirat tehát számára hova elébb ide megküldendő leszen.

– a hadügyminisztérium levele.

A forradalom után

szerkesztés

1850. február 29-én Aradon kötél általi halálra ítélték, de ezt március 14-én 14 év várfogságra változtatták. 1850. június 14-én kegyelmet kapott.

Később toporci birtokán gazdálkodott. 1861-ben jogi vizsgát tett, és ügyvédi irodát nyitott Késmárkon. 1867-ben a Szepes vármegyei Honvédegylet tagja lett.

Anyagi okokból 1877-ben öngyilkos lett.