Günther Prien

német tengeralattjáró-parancsnok

Günther Prien (Osterfeld, 1908. január 16.Atlanti-óceán, 1941. március 7.) német tengeralattjáró-parancsnok volt, aki a Brit Királyi Haditengerészet Scapa Flow-i horgonyzóhelyére behatolva elsüllyesztette az HMS Royal Oak csatahajót. Pályafutása során 31 hajót küldött a tenger mélyére, nyolcat megrongált. Prien nem válogatott a célpontok között, számos semleges hajót semmisített meg. Prient Scapa Flow bikájaként emlegették Németországban, amely a híres akcióra és a tengeralattjárója tornyára festett, fújtató bikát ábrázoló emblémára utalt.

Günther Prien
Günther Prien
Günther Prien
Beceneve Scapa Flow bikája
Született 1908. január 16.
Osterfeld
Meghalt 1941. március 7. (33 évesen)
Atlanti-óceán
Állampolgársága Német Birodalom
Nemzetisége német
Fegyvernem haditengerészet
Szolgálati ideje 8 év
Rendfokozata korvettkapitány
Egysége 7. tengeralattjáró-flottilla
Csatái második világháború
Kitüntetései Lovagkereszt
Lovagkereszt tölgyfalombokkal
Első és másodosztályú Vaskereszt
Halál oka csatában elesett
Iskolái haditengerészeti akadémia (Mürvik)
A Wikimédia Commons tartalmaz Günther Prien témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Günther Prien kereskedelmi hajón kezdte tengerész pályafutását, a flottához 1933. januárban csatlakozott. Egy éven át a Königsberg könnyűirkálón szolgált, majd 1935 októberében a tengeralattjárós egységhez helyezték át. 1938-ban az U–26-on szolgált, amely a spanyol vizeken őrjáratozott a polgárháború idején. 1938. december 17-én nevezték ki az U–47 parancsnokának, amellyel 1939. október 14-én éjszaka behatolt a brit haditengerészet Scapa Flow-i bázisára, és elsüllyesztette az HMS Royal Oak csatahajót, amit még Winston Churchill is „a bátorság és a szakmai jártasság figyelemreméltó” példájának nevezte. Günther Prien lett az első búvárhajóparancsnok, aki megkapta a Lovagkeresztet.[1]

Prien a következő másfél évben hat őrjáratot tett. Csak 1940 júniusában hét hajót küldött a tenger mélyére. Gyakran ő volt az első, aki a hajókaravánokra rábukkant, majd helyzetüket megadta a többi tengeralattjárónak. Karl Dönitz azt javasolta a kapitánynak, hogy legyen kiképző, de Günther Prien a hajóján marad. 1941. február 20-án hajózott ki utoljára, majd négy nap múlva megtámadta az OB–208-as konvojt, és elsüllyesztett négy hajót. Utoljára 1941. március 7-én jelentkezett be rádión, pozícióját Izlandtól délre adta meg. A búvárhajóról több hír nem érkezett.[1]

Korábban egyértelműnek tűnt, hogy az HMS Wolverine pusztította el a tengeralattjárót, de az új adatok szerint a romboló áldozata nem az U–47, hanem az UA volt. A témával foglalkozók azt gyanítják, hogy a tengeralattjárót – hasonlóan két amerikai búvárhajóhoz a Csendes-óceánon – visszatérő torpedója semmisítette meg.[1]

MagyarulSzerkesztés

  • Életutam Scapa Flowig; ford. Farkas István; Stádium, Bp., 1941
  • Tengerek szürke farkasa. Életutam Scapa Flow-ig; ford. Farkas István, utószó Rázsó Gyula; Szelle, Bp., 1995

ÖsszegzésSzerkesztés

Hajója Parancsnoki szolgálata Őrjáratok száma Őrjáratok hossza (nap) Eltalált hajók száma Eltalált hajók vízkiszorítása (brt)
U–47
1938. december 17. – 1941. március 7.
10
238
39
254 670

Elsüllyesztett és megrongált hajókSzerkesztés

Búvárhajó Nap Hajó Nemzetisége Vízkiszorítása (brt
U–47 1939. szeptember 5. Bosnia   Egyesült Királyság 2407
U–47 1939. szeptember 6. Rio Claro   Egyesült Királyság 4086
U–47 1939. szeptember 7. Gartavon   Egyesült Királyság 1777
U–47 1939. október 14. HMS Royal Oak**   Egyesült Királyság 29 150
U–47 1939. december 5. Navasota   Egyesült Királyság 8795
U–47 1939. december 6. Britta   Norvégia 6214
U–47 1939. december 7. Tajandoen   Hollandia 8159
U–47 1940. március 25. Britta   Dánia 1146
U–47 1940. június 14. Balmoralwood   Egyesült Királyság 5834
U–47 1940. június 21. San Fernand   Egyesült Királyság 13 056
U–47 1940. június 24. Cathrine   Panama 1885
U–47 1940. június 27. Lenda   Norvégia 4005
U–47 1940. június 27. Leticia   Hollandia 2580
U–47 1940. június 29. Empire Toucan   Egyesült Királyság 4127
U–47 1940. június 30. Georgios Kyriakides   Görögország 4201
U–47 1940. július 2. Arandora Star   Egyesült Királyság 15 501
U–47 1940. szeptember 2. Ville de Mons   Belgium 7463
U–47 1940. szeptember 4. Titan   Egyesült Királyság 9035
U–47 1940. szeptember 7. Neptunian   Egyesült Királyság 5155
U–47 1940. szeptember 7. José de Larrinaga   Norvégia 5303
U–47 1940. szeptember 7. Gro   Egyesült Királyság 4211
U–47 1940. szeptember 9. Possidon   Görögország 3840
U–47 1940. szeptember 21. Elmbank*   Egyesült Királyság 5156
U–47 1940. október 19. Uganda   Egyesült Királyság 4966
U–47 1940. október 19. Shirak*   Egyesült Királyság 6023
U–47 1940. október 19. Wandby   Egyesült Királyság 4947
U–47 1940. október 19. La Estancia   Egyesült Királyság 5185
U–47 1940. október 19. Whitford Point   Egyesült Királyság 5026
U–47 1940. október 19. Athelmonarch*   Egyesült Királyság 8995
U–47 1940. november 8. Gonçalo Velho*   Portugália 1595
U–47 1940. december 2. Ville d’Arlon   Belgium 7555
U–47 1940. december 2. Conch*   Egyesült Királyság 8376
U–47 1940. december 2. Dunsley*   Egyesült Királyság 3862
U–47 1941. február 26. Kasongo   Belgium 5254
U–47 1941. február 26. Diala*   Egyesült Királyság 8106
U–47 1941. február 26. Borgland   Norvégia 3636
U–47 1941. február 26. Rydboholm   Svédország 3197
U–47 1941. február 28. Holmelea   Egyesült Királyság 4223
U–47 1941. március 7. Terje Viken*   Egyesült Királyság 20 638

*A hajó nem süllyedt el, csak megrongálódott
** Hadihajó

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c WW

ForrásokSzerkesztés