Főmenü megnyitása

Gallas Nándor (névváltozat: Gallasz Nándor) (Temesvár, 1893. január 21.Lovrin, 1949. július 1.) magyar szobrász és grafikus.

Gallas Nándor
Született1893. január 29.
Temesvár
Meghalt1949. július 1. (56 évesen)
Lovrin község
A Wikimédia Commons tartalmaz Gallas Nándor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

A temesvári Állami Fa- és Fémipari Szakiskola elvégzése után a budapesti Iparművészeti Főiskolára került, ahol Maróti Géza, Mátrai Lajos és Simay Imre voltak a mesterei. Az első világháború kitöréséig tanársegédként működött a budapesti Iparművészeti Főiskolán. Egyéves frontszolgálat után orosz hadifogságba került. A krasznojarszki fogolytábor lakója volt, majd Moszkvában két évet a képzőművészeti főiskolán töltött. Megismerkedett Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkijjal és Makszim Gorkijjal. Rajzolóként részt vett egy észak-szibériai néprajzi tudományos expedícióban. 1921-ben tért vissza szülővárosába, ahol modern formanyelvű szobraiból megrendezte első egyéni kiállítását. Müncheni és drezdai tanulmányútja után Varga Albert festőművésszel művészeti szabadiskolát nyitott Temesvárt.

1923-ban bekapcsolódott a Fajankó c. élclap szerkesztésébe. Szobrainak reprodukcióit s rajzait a Temesvári Hírlap, Periszkop, Erdélyi Helikon, Pásztortűz, Banatul, Analele Banatului és a Havi Szemle közölte. Könyvborítót tervezett Finta Zoltán, Asztalos Sándor, Alma Cornea-Ionescu, Kubán Endre s mások köteteihez. Domborművet tervezett Ady Endre temesvári lakóházára, valamint az egykori Temesvári Munkásotthon homlokzatára. Többször megmintázta Ady Endre és Varga Albert portréját, s elkészítette Endre Károly költő, Sabin Drăgoi zeneszerző, Szuhanek Oszkár és Varga Albert festőművészek mellszobrait. A kubista-konstruktivista szobrászat egyik legjelentősebb hazai képviselője.

Tagja volt a Barabás Miklós Céhnek. A Bánsági Magyar Közművelődési Egyesület, a Temesvári Szakszervezetek Kultúrtanácsa, a temesvári Újságíróklub rendezésében több ismeretterjesztő előadást tartott a modern szobrászati törekvésekről. Képzőművészeti és szépirodalmi írásait a Temesvári Hírlap és Periszkop közölte. Fellelhető szobraiból Temesváron 1965-ben emlékkiállítást rendeztek.

IrodalomSzerkesztés

  • Endre Károly: G. N. domborműve. Temesvári Hírlap 1925. nov. 17.
  • Déznai Viktor: Műteremben. Temesvári Hírlap 1925. ápr. 25.
  • Franyó Zoltán: G. szobrai. Tíz Perc 1928. június 10.; újraközölve A pokol tornácán. 1969. 198–200.
  • Papp Aurél: Egy szobrász élete. Erdélyi Helikon 1929/1.
  • Lakatos Imre: A Barabás Miklós Céh kiállítása. Erdélyi Helikon, 1930/5.
  • Vásárhelyi Z. Emil: Erdélyi művészek. Kolozsvár, 1937. 41–51.
  • Kubán Endre: Egy majdnem elfelejtett művész. Szabad Szó 1957. okt. 5.
  • Izsák László: Amiről egy portré mesél. Szabad Szó 1958. ápr. 23.

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés