Endre Károly

(1893–1988) költő, újságíró

Endre Károly írói álnevei: Andreas; Engel-Endre Károly (Temesvár, 1893. április 27.Temesvár, 1988. február 7.) magyar költő, újságíró.

Endre Károly
Élete
Született 1893. április 27.
Temesvár
Elhunyt 1988. február 7. (94 évesen)
Temesvár
Pályafutása
Írói álneve Andreas, Engel-Endre Károly
Jellemző műfaj(ok) vers

ÉletútjaSzerkesztés

1910-ben végezte a temesvári Felső Kereskedelmi Iskolát; textilgyári tisztviselő Budapesten, 1914-től banktisztviselő Temesvárt, 1916-ban hadba vonult, 1919-ben gyári tisztviselő, 1920-tól 1949-ig kereskedelmi érdektestületek főtitkára, 1949-től szocialista nagykereskedelmi egységek főkönyvelője, majd revizora Temesvárt 1957-ig.

1919-ben az Ébredj, Jövendő, 1920-ban a Szemle című temesvári időszaki kiadványok társszerkesztője, s a Komédia című színházi hetilap és a Toll című irodalmi folyóirat munkatársa. 1924–25-ben a Fajankó élclap szerkesztője Andreas álnév alatt. 1924-től Középeurópai Lloyd szerkesztője Engel-Endre Károly álnéven Bach Gyulával.

1919-től a temesvári Arany János Társaság tagja, 1946-tól főtitkára; az Erdélyi Helikon íróközösségének kezdettől fogva, a marosvásárhelyi KZST-nek 1929-től tagja.

MunkásságaSzerkesztés

Első versét a Temesvári Hírlap közölte 1910-ben. Az első világháború éveiben bontakozott ki az értelmetlen pusztítás ellen tiltakozó költészete. 1918–19-ben bizakodva tekintett a várható változások elé, megidézve a forradalmat: "Vérem, vérem, te drága harmat / Hozd meg, ó hozd meg a forradalmat!" Az ellenforradalom felülkerekedése kedvét szegte, belső emigrációba vonult. Az 1920-as évek elején a Napkelet közölte verseit, de a sajtóban egyre ritkábban, többnyire csak kritikusként jelentkezett. Kemény Hajni temesvári szalonjában találkozott fiatal művésztársaival, köztük Bardócz Árpád, Bechnitz Sándor, Szuhanek Oszkár. A fiatalon meghalt Kemény Hajni költőnő posztumusz kötetéhez ő írt bevezetőt. Saját verseket ebben az időszakban nem alkotott.

A népfronti korszakban szólalt meg újra: 1936-ban a Korunk hasábjain közzétett Gorkij-requiem című költeményében számolt le korábbi tétovaságával, világosan megfogalmazva az alternatívát: "Nehéz vallani, nagy az önkény / S nincs más választás: / Törvény vagy örvény." Rilke-fordításait 1939–40-ben az Erdélyi Helikon közölte.

A második világháború után töretlenül ível tovább humanista lírája. Legsikerültebb alkotása e korszakból disztichonokban írt Görzi elégiák című háborúellenes lírai életregénye, amelyben a költő a háború és a béke, emberség, bátorság csatáját idézi fel. Lenau című másik versében a bánsági születésű német romantikus költő emlékét idézve már kortárs élményeiről vall. Könyvismertetéseit, irodalomesztétikai tanulmányait a Korunk és az Igaz Szó közölte. Nemzedéki emlékiratának egy részlete Írók a vihar előtt című alatt A Hétben (1978/18) jelent meg.

Munkái (válogatás)Szerkesztés

  • Az ember, aki járva jár (versek, Bp. 1922)
  • Az ember a csillagok alatt (versek, az Arany János Társaság kiadása, Temesvár, 1947)
  • Válogatott versek (1957)
  • Elégiák és rapszódiák (1962)
  • Legszebb versei (Majtényi Erik előszavával, 1964)
  • Versek (RMI, Méliusz József bevezetőjével, 1965)
  • Őszutóm versei (Temesvár, 1972)
  • Görzi elégiák (1978)
  • Periandrosz (1982)
  • Pongrácz P. Mária: A Parnasszus ölében. Endre Károly avagy egy életmű megközelítése / Az ismeretlen Endre Károly. Endre Károly fiatalkori verseiből; Facla, Temesvár, 1983
  • Örök megújhodás. cikkek, úti jegyzetek, emlékezések; sajtó alá rend., bev., jegyz. Szekernyés János; Kriterion, Bucureşti, 1988
  • Műfordításai a Marcel Breslașu: Ének a csudafáról című kötetben (1963) jelentek meg.

IrodalomSzerkesztés

  • Méliusz József: Illő tiszteletadás egy életműnek. Igaz Szó 1965/10; újraközölve Az új hagyományért, 1969
  • Márki Zoltán: Humanizmus és példamutatás. Utunk 1966/17.
  • Huszár Sándor: Az átélés gyönyörűségéről és borzalmáról. Utunk 1967/2; újraközölve Az író asztalánál, 1969. 181-99.
  • Bodor Pál: Konok hűség. Igaz Szó 1968/6. – Kovács János: Őszből szőtt tavasz. Utunk 1973/12.
  • Szekernyés János: Ember a csillagok alatt. Beszélgetés Endre Károllyal. A Hét, 1978/18.
  • Mandics György: "...csak kenyérrel". Igaz Szó 1978/4.
  • Majtényi Erik: E. K. portáján. Előre 1978. ápr. 23.

ÉletrajzSzerkesztés

  • Pongrácz P. Mária: A Parnasszus ölében – Endre Károly, avagy egy életmű megközelítése. Facla könyvkiadó, Temesvár 1983.02.26.

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés