Garamrudnó
Garamrudnó (szlovákul: Rudno nad Hronom) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.
| Garamrudnó (Rudno nad Hronom) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1147 |
| Polgármester | Marián Šurjanský |
| Irányítószám | 966 51 |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZC |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 538 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 207 m |
| Terület | 19,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 25′ 52″, k. h. 18° 41′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 52″, k. h. 18° 41′ 10″ | |
| Garamrudnó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garamrudnó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Újbányától 4 km-re keletre, a Garam bal partján fekszik.
Története szerkesztés
1147-ben említik először, a falut német bányászok alapították. A 13. századtól területén vasércet bányásztak és üvegkohók működtek. Várát 1283-ban "Ruda" néven említik először, ekkor a település Mihály fia Jakab birtoka. 1355-ben "Ruden" néven említik. 1391-ben a revistyei váruradalom része, 1672-től a bányakamara tulajdona. A 15. században a husziták rabolták ki a falut. 1535-ben 8 portával adózott. 1559-ben az egyházi vizitáció alkalmával említik a falu papját. A 16. században a török is többször megtámadta és kifosztotta. 1601-ben 38 házán kívül iskola és kocsma is állt itt. 1675-ben a török egy támadás során templomát a földig rombolta. 1720-ban malma, kocsmája, 7 kézművese és 18 adózó családfője volt. Római katolikus iskolája 1804-ben létesült. 1828-ban 70 házában 461 lakos élt. 1871-ig vasércet bányásztak itt. Üveggyára 1872-ben épült és az 1920-as évekig üzemelt. Lakói főként mezőgazdasággal, fazekassággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "RUDNO. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Selmetzi B. Kamara, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Újbányához fél mértföldnyire; határja majd olly forma, mint Orovniczáé."[2]
Fényes Elek szerint "Rudno, tót falu, Bars vgyében, a Garan bal partján, egy szűk völgyben: 461 kath. lak. F. u. a kamara. Ut. p. Selmecz."[3]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 885-en, túlnyomórészt szlovákok lakták.
2001-ben 535 lakosából 527 szlovák volt.
2011-ben 515 lakosából 486 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
- A falu feletti, 416 méter magas hegyen találhatók az Árpád korban épített Rudnó várának erdővel benőtt, csekély romjai.
- Szent Imre tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1675-ben épült, mai formáját az 1802. évi empire stílusú átépítés után nyerte el.
- A Szent Anna kápolna a falu felső részén áll, 1809-ben épült.
- A Szűz Mária Szíve kápolna 1899-ben épült.
A Szűz Mária-kápolna
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
