Gerencsér (Szlovákia)
Gerencsér (szlovákul Hrnčiarovce nad Parnou) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
| Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Nagyszombati | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1270 | ||
| Polgármester | Marcel Škorec | ||
| Irányítószám | 917 03 | ||
| Körzethívószám | 033 | ||
| Forgalmi rendszám | TT | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2237 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 133 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 141 m | ||
| Terület | 16,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 20′ 32″, k. h. 17° 34′ 12″48.342222°N 17.570000°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 32″, k. h. 17° 34′ 12″48.342222°N 17.570000°E | |||
| Gerencsér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerencsér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésNagyszombattól 3 km-re délnyugatra fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésNeve a szláv eredetű gerencsér (= fazekas) foglalkozásnévből származik.
Története
szerkesztésA falu a 11. században már biztosan létezett. Királyi szolgálatban állott fazekasok települése volt. Királyi birtok, majd a veszprémi apácák birtoka. Plébániája 1215-ben már megvolt, temploma gótikus.
Vályi András szerint „GERENCSÉR. Hrancserovics. Hrenkarovtze. Népes tót falu Posony Vármegyében, földes Ura Nagy Szombat városa, lakosai katolikusok, kik többnyire országos fuvarosok, fekszik Nagy Szombathoz fél órányira, szántó földgyei három dűlőre lévén fel osztva tűrhető termést szoktak adni; de kaszállóban, fában, és marha legelő mezőben igen héjjánosak, vagyonnyaik eladására jó módgyok van, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek szerint „Gerencsér, (Hrncsarovcze), tót falu, Pozson-, az uj r. szer. F. Nyitra vmegyében, N. Szombathoz 1/2 órányira, a pozsonyi országut mellett. Fekszik egy kies termékeny rónaságon, melly különösen szép rozst, búzát terem. Lakosai kik 1058 lélekre mennek katholikusok, s fuvarozásból szép summa pénzt kapnak. Van egy kath. paroch. temploma. F. u. Nagy-Szombat.”[3]
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1712, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2033 lakosából 2018 szlovák volt.
2011-ben 2170 lakosából 2116 szlovák.
Neves személyek
szerkesztés- Itt szolgált Nemecskay István prépost, kanonok.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Márton tiszteletére szentelt gótikus, római katolikus temploma.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
szerkesztés- Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 43 No. 77.
- Andrej Sabov 2019: Germánske sídlisko v Hrnčiarovciach nad Parnou vo svetle nálezov v zbierkach Západoslovenského múzea v Trnave. Zborník Západoslovenského múzea v Trnave 2019, 27–52.