Wikipédia

Germuska Pál

(1971) történész, levéltáros, egyetemi oktató

Germuska Pál (Tatabánya, 1971. október 13. – ) magyar történész, levéltáros, egyetemi oktató, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese. Kutatóként a fő szakterületei a magyarországi hadtörténet, gazdaságtörténet és szocialista városok története.

Germuska Pál
Született1971. október 13. (52 éves)[1]
Tatabánya[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

1990-ben érettségizett Tatabányán. 1996-ban diplomázott az ELTE BTK-n történelemből, szakdolgozata a honvéd és belügyi karhatalom, valamint a munkásőrség 1956–1958 közötti tatabányai megszervezését és működését dolgozta fel. 1997-ben megvédte új- és legújabb kori történeti muzeológia szakdolgozatát, Megtorlás és konszolidáció az ELTE BTK-n az 1956-os forradalom után címmel.

Még hallgatóként, 1995-ben lett a budapesti 1956-os Intézet Közalapítvány munkatársa, melynek 1999-től intézeti titkára is. Ekkoriban lett az egyik szervezője, szerkesztője és összeállítója az 1956 Kézikönyve című háromkötetes munkának, amely 1996 őszén látott napvilágot. Szintén 1996 őszétől az ELTE BTK Művelődés- és Társadalomtörténeti Doktori Programjának hallgatója lett, majd 2002-ben summa cum laude minősítésű PhD-fokozatot szerzett A szocialista városok helye a magyar urbanizáció történetében – A magyarországi szocialista városok kialakulása című értekezésével.

Az ELTE-kutatás lezárásaként 1996–97-ben Beck Tiborral együtt megírta a bölcsészkar 1956–1958 közötti történetéről szóló tanulmánykötetet, amely Forradalom a bölcsészkaron címmel jelent meg, 1997 júniusában. 1998-ban és 2000-ben a munkásőrség 1957–1961 közötti történetét bemutató dokumentumkötethez gyűjtött forrásokat, párhuzamosan az 1956 Kézikönyve javított és bővített, multimédia CD-ROM változatának elkészítésében is dolgozott szerkesztőként és összeállítóként (az 1956 Enciklopédiája című multimédia CD-ROM 1999 júliusában jelent meg).

2000-ben egyik szerkesztője és kronológia-összeállítója volt a Magyarország története, 1944–1953 című digitális történeti segédkönyvnek és a Magyarország 1944−1956 című multimédia CD-ROM-nak. 2001–2002-ben írta meg doktori disszertációját, amelynek megvédésével 2002-benn PhD fokozatot szerzett; a disszertáció jelentősen átdolgozott változata 2004 végén könyv formájában is megjelent, Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok címmel.

2002 óta fő kutatási területe a magyarországi szocialista hadiipar 1948–1980 közötti története – a nemzetközi haditechnikai együttműködést, a speciális export-importot és az egyes hadiipari vállalatok történetét is beleértve. Számos alkalommal tartott előadásokat hazai és külföldi konferenciákon elsősorban ebben a tárgyban, továbbá az 1956-os forradalomról, a munkásőrség történetéről, a multimédia történeti alkalmazásáról, valamint a magyarországi szocialista városokról.

Oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, valamint mindhárom felsőoktatási intézmény doktori iskoláján. 2018-ban lett a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetője, 2019 óta pedig a levéltár országos levéltári főigazgató-helyettese.

1994-ben Antall József-ösztöndíjas volt, majd 2000-ben elnyerte a Magyar Soros Alapítvány Doktorandusz Programjának ösztöndíját a doktori értekezése elkészítéséhez. Hadiipari kutatásait 2003-tól a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatja.

Főbb művei szerkesztés

  • A forradalom Tatabányán. Kronológiai vázlat. In: Évkönyv. III. Budapest, 1994, 1956-os Intézet. Szerkesztőbizottság: Bak János, Hegedűs B. András, Litván György, Rainer M. János, S. Varga Katalin. 197–219. o.
  • 1956 Kézikönyve. I–III. kötet. Budapest, 1996, 1956-os Intézet. Főszerkesztő: Hegedűs B. András. Főszerkesztő munkatársai: Beck Tibor, Germuska Pál. 436 o., 312 o., 392 o.
  • Kádár János Tatabányán – 1956. november 30. Közzéteszi: Germuska Pál. In: Beszélő, 1996. október, 77–85. o.
  • Forradalom a bölcsészkaron (Beck Tiborral együtt). Budapest, 1997, 1956-os Intézet 248 o.
  • Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc története. Budapest, 1998, 1956-os Intézet. Sulinet digitális óra, azonosító: 97110 (Ember és társadalom. Történelem) Elérhető a www.rev.hu honlapon. Szerk.: Szakolczai Attila és Germuska Pál. Programfejlesztés: Lux Zoltán
  • A vörös tábornokok kontinuitása (Recenzió Kahler Frigyes – M. Kiss Sándor: Kinek a forradalma? Budapest, 1997, Püski – Kortárs könyvéről) In: Élet és Irodalom 1998. május 15., 14. o.
  • Rossz tréfa. Péter Károly 1956 Baranyában c. könyvének ismertetése. Évkönyv 1998. Budapest, 1998, 1956-os Intézet. 361–363. o.
  • 1956 – A magyar forradalom és szabadságharc enciklopédiája. 1956. október 6. – december 12. Multimédia CD-ROM, Budapest, 1956-os Intézet, 1999 (Európa közepén – Magyarország a jelenkorban 1.) Szerk.: Hegedűs B. András, Germuska Pál, Lux Zoltán
  • A magyar pléhkatonák. Okváth Imre: Bástya a béke frontján. Magyar haderő és katonapolitika 1945–1956. 1998, Budapest, Aqulia Könyvkiadó c. könyv ismertetése. Évkönyv 1999. Budapest, 1999, 1956-os Intézet. 346–350. o.
  • Tradíció nélkül. A magyarországi szocialista városok önképe, 1949–1989. In: A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Budapest, 2000, Osiris. Szerk.: Bódy Zsombor, Mátay Mónika, Tóth Árpád. 479–499. o.
  • Az állambiztonsági szervek ipari elhárító tevékenysége a szocialista nagyüzemekben az 1960-as években. In: Évkönyv 2000, VIII. Budapest, 2000, 1956-os Intézet. 58–77. o.
  • Új modell, régi modell? Huszár Tibor–Szabó János [szerk.]: Restauráció vagy kiigazítás. A kádári represszió intézményesülése 1956–1962. Budapest, 1999, Zrínyi Kiadó. In: Évkönyv 2000, VIII. Budapest, 2000, 1956-os Intézet. 413–419. o.
  • Ellenálló a WC-ben. Népszabadság, 2000. augusztus 14., 10. o.
  • Feltárni – megőrizni – gondolkodni – továbblépni. A Történeti Hivatal Évkönyve 1999. Budapest, 1999, Történeti Hivatal (Trezor 1.) Recenzió. In: Múltunk 2000/4. sz. 261–267. o.
  • A látható légió. Így született a munkásőrség. (Murányi Gáborral együtt) In: HVG, 2001. február 3., 73–77. o.
  • Ásó, kapa, kisharang. In: HVG, 2001. február 3., 73–77. o.
  • A magyarországi szocialista városok 1945 és 1990 közötti történetével kapcsolatos kutatási problémák. In: Várostörténet, helytörténet. Elmélet és módszertan. Szerk.: Vonyó József, Janus-Osiris, Pécs, 2001. (Előkészületben)
  • Magyarország 1944–1956. Európa közepén – Magyarország a jelenkorban. Az 1956-os Intézet multimédia CD-ROM sorozata 2. Szerk. Germuska Pál, Lux Zoltán, Rainer M. János. Bp., 2001, 1956-os Intézet.
  • A szocialista iparosítás Magyarországon 1947–1953 között. In: Évkönyv 2001 IX. Budapest, 2001, 1956-os Intézet. 147–172. o.
  • Isten veled, Tanár úr! In Évkönyv 2001 IX. Budapest, 2001, 1956-os Intézet. 177–178. o.
  • Emlékmű vagy múzeum? Rémálom, ébren. Műértő, 2002. április, 1. 5. o.
  • A szocialista városok létrehozása. Századvég, 2002. 2. sz. 49–73.o.
  • Esztergom 1956-os históriája (Fakász Tibor könyvéről) Limes, 2002/2. sz. 192–194. o.
  • Válságkezelési utak a magyarországi szocialista városokban. Szerkezetváltás Tatabányán és Ózdon 1990 és 2000 között. In Évkönyv 2002 X. Budapest, 2002, 1956-os Intézet. Szerk.: Rainer M. János, Standeisky Éva. 391–417. o.
  • Ipari város, új város, szocialista város. Korall, 2003. május, 11–12. sz. 239–259. o.
  • A magyar hadiipar a hatvanas évek elején. Múlt századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár-rendszer kialakulásának időszakáról. Budapest, 2003, 1956-os Intézet. Szerk.: Rainer M. János. 90–128. o.
  • Kádár-kommandó. A munkásőrség. In Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. Főszerk.: Halmos Ferenc. Budapest, 2004, Gesta Könyvkiadó. 204–205. p.
  • A haditechnikai termelés és az új gazdasági mechanizmus. In „Hatvanas évek” Magyarországon. Budapest, 2004, 1956-os Intézet. Szerk.: Rainer M. János. 126–160. p.
  • Indusztria bűvöletében. Fejlesztéspolitika és a szocialista városok. Budapest, 2004, 1956-os Intézet. 240 p.
  • Hadiipari együttműködés a KGST keretei között, 1956–1965. Hadtörténeti Közlemények, 2006/1., 54–70. p.
  • Harcra le! Széncsata, 1946. HVG, 2006. február 18.
  • Komárom megye. In A vidék forradalma 1956. II. kötet. (Ed.): Szakolczai Attila. Budapest, 2006, 1956-os Intézet. 211–256. p.
  • Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban. In Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére. Szerk.: Bircher Erzsébet - Schuller Balázs. Sopron, 2006, Központi Bányászati Múzeum Alapítvány. /Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5./ 73–115. p.
  • Mítoszok, illúziók, igazságok? Diskurzusok a magyar történettudományban 1956-ról. Nyelvünk és Kultúránk, 2006/3. 50–54. p.
  • Kutatás-fejlesztés és nyugati licencek a magyar hadiiparban. Hadtörténeti Közlemények, 2007/1. 233–246. p.
  • A totális mozgósítástól a stratégiai tervezésig. Az Országos Tervhivatal Általános Szervezési Főosztályának története, 1948–1971. Hadtörténeti Közlemények, 2008/1. sz. 69–92. p.
  • Kadhafi „fülei”. Rádiófelderítő-berendezések gyártása Magyarországon, 1965–1985. Történelmi Szemle, 2008/1. sz. 95–108. p.
  • A szocialista várostól az új iparvárosig. A válság gyökerei és a válságkezelés körülményei Tatabányán, 1985–1995. In Veizer Tamás (szerk.): Lehetőségek és kihívások. Válogatás a „Tatabánya 60 éves. Lehetőségek és kihívások” című konferencián elhangzott előadásokból. Civil szervezetek a kistérség településeiről. Tatabánya, 2008, Polgári Tatabányáért Alapítvány–Tájak, Emberek, Környezet Egyesület. 21–35. p.
  • Magyarország katonai és védelmi kiadásai 1949 és 1979 között. In Honvári János (szerk.): „20. századi magyar gazdaság és társadalom”. Konferenciakötet. Széchenyi István Egyetem Kautz gyula Gazdaságtudományi Kar. Győr, 2007. november 8. 94–117. p.
  • A magyar fogyasztói szocializmus zászlóshajói. Hadiipari vállalatok civil termelése, 1953–1963. Korall, 2008/4. sz. 62–80. p.
  • A munkásőrség véghónapjai. Nem volt három életük. (Murányi Gáborral együtt) HVG, 2009. augusztus 29., 41–43. p.
  • Odacsap a munkásököl? A Munkásőrség 1989-ben. In Tischler János (ed.): Kádárizmus. Mélyfúrások. Évkönyv XVI. 2009. Budapest, 2009, 1956-os Intézet. 439–480. p.Germuska Pál: Vörös arzenál. Magyarország részvétele a nemzetközi hadiipari együttműködésben a KGST keretei között. Budapest, 2010, Argumentum Kiadó – 1956-os Intézet. 312 p.
  • Egy harmonikusan fejlett város. Szombathely szerepe az állami terület- és településfejlesztési politikában és az iparosítási programokban 1949–1985. In Valuch Tibor (szerk.): Fejezetek Szombathely legújabbkori történetéből. Szombathely, 2010, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. /Acta Savariensia 21./ 20–84. p.
  • Technikatörténet versus technológiatörténet. Avagy társadalomtörténet-e a panírozott halrudak gyártástörténete? In Valuch Tibor–Szívós Erika (szerk.): Megtalálható-e a múlt? Tanulmányok Gyáni Gábor 60. születésnapjára. Budapest, 2010, Argumentum – Budapesti Történeti Múzeum – 1956-os Intézet 88–96. p.
  • Szocialista csoda?- Századok 146: (1) pp. 47-78. 2012.
  • A magyar középgépipar. Argumentum Kiadó; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. 2014.

Szervezeti tagságai szerkesztés

  • Történettudományi Bizottság
  • Magyar Hadtudományi Társaság
  • Magyar Levéltárosok Egyesülete
  • Magyar Történelmi Társulat

Források szerkesztés

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2023. március 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Germuska_Pál&oldid=26116050”