Főmenü megnyitása

Giuseppe Piazzi (Ponte in Valtellina, 1746. július 7.[5]Nápoly, 1826. július 22.) itáliai csillagász, matematikus és teológus, az első kisbolygó, a Ceres felfedezője.

Giuseppe Piazzi
Giuseppe Piazzi.jpg
Született 1746. július 16.[1][2][3]
Ponte in Valtellina
Elhunyt 1826. július 22. (80 évesen)[1][2][3]
Nápoly[4]
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Royal Society tagja
  • Lalande Prize (1804)
  • Lalande Prize (1814)
A Wikimédia Commons tartalmaz Giuseppe Piazzi témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

PályájaSzerkesztés

Életének első negyven évében Piazzi nem volt sem csillagász, sem kutató, és valószínűleg semmit nem publikált. Teológiát, filozófiát és matematikát tanított, városról városra vándorolva; tanított Ravennában, Genovában, Riminiben, Rómában és Máltán is, mielőtt 1781-ben matematikatanári állást vállalt Palermóban. Érdekesség, hogy Rómában, 1779-ben tanárként a kollégája volt a későbbi VII. Piusz pápa.[6]

Történelmi háttérSzerkesztés

 
A Szicíliai Kettős Királyság

Hogyan kerülhetett ez a tudományos előélettel nem rendelkező tanár a palermói obszervatórium élére? Ennek megértéséhez kicsit vissza kell lépnünk az időben. Itália déli részét ekkor a Szicíliai Kettős Királyság[7] foglalta el, ahonnan 1767-ben kiűzték a teljes oktatásügyet kezükben tartó jezsuitákat. Ennek következtében Szicília és egész Dél-Itália oktatási rendszere szó szerint egyik napról a másikra összeomlott. A megújulási próbálkozások keretében 1779-ben mozgalom alakult egy korszerű, európai színvonalú egyetem létrehozására. Az egyetemalapítók nagyívű terveket szőttek: a különböző tanszékekre a legjobb tudósokat akarták megszerezni Európából, így például Lagrange-nak és az enciklopédista d’Alembert-nek is küldtek meghívót. Az elképzelések egyik központi eleme volt egy csillagászati obszervatórium létrehozása, amelynek különös fontosságot adott, hogy ekkoriban Palermo helyzete sem volt elfogadható módon meghatározva a térképen (a földrajzi szélességben például négy perc hiba volt). Az alapítók azonban túl magasra tették a lécet; nemcsak Lagrange-éktól, de kevésbé ismert itáliai tudósoktól is sorra kapták az udvarias visszautasításokat. Az akkor tudományos szempontból mélyponton levő és provinciálisnak tartott Szicília senkit nem vonzott.

Külföldi tanulmányútSzerkesztés

Ilyen körülmények között nevezték ki 1787 elején az egyetem csillagászati tanszékére a tudományos közéletben addig ismeretlen Piazzit, aki hatalmas lendülettel látott a feladathoz. Még az év tavaszán Párizsba érkezett tanulmányútra, ahol obszervatóriumokat látogatott, és korának olyan nagyságaival ismerkedett meg, mint Lalande és Messier.[8]

Hét hónap párizsi tartózkodás után továbbutazott Londonba, ahol Nevil Maskelyne, az udvari csillagász közvetítésével megismerkedett Jesse Ramsdennel. Ramsden a kor leghíresebb csillagászati műszerkészítője volt (neve a mai csillagászok számára is ismerős a Ramsden-okulárról), akihez egyáltalán nem volt könnyű eljutni. Piazzi azonban elhatározta, hogy leendő obszervatóriuma számára a legjobb műszereket szerzi meg, és kitartását végül siker koronázta. Ramsden csaknem két év alatt teljes csillagászati felszerelést gyártott a számára.

A Ceres felfedezéseSzerkesztés

Nevét világhírűvé a Ceres nevet kapott új bolygónak egy új évszázad első éve első napján, 1801. január 1-jén történt felfedezése tette.

EmlékezeteSzerkesztés

Piazzi nevét viseli az 1923-ban felfedezett ezredik kisbolygó, az 1000 Piazzia. Nem hivatalosan Piazzinak nevezték el a Ceres egy fényes felszíni alakzatát is (ez talán egy kráter lehet), amelyet a Hubble űrtávcső képein fedeztek fel.

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Пиацци Джузеппе, 2015. szeptember 28.
  5. Különböző nyelvű Wikipédiákban és nyomtatott forrásokban 16. vagy 17. is előfordul
  6. Catholic Encyclopedia: Piazzi
  7. A királyság magyar nevét a The Times Atlasz Világtörténelem névhasználata szerint írtuk.
  8. A lent említett forrásmunka a palermói obszervatórium történetéről keresztnév nélkül említi Cassinit is, azonban ez félreértésen alapul, hiszen a „nagy” Cassini 1712-ben meghalt. Piazzi az ő dédunokájával (Dominique, comte de Cassini, 1748-1845) találkozhatott, aki szintén csillagász volt, csakúgy, mint apja és nagyapja.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés