Wikipédia

Glükózamin

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. január 23.
Glükózamin
IUPAC-név (3R,4R,5S,6R)-3-amino-6-(hidroximetil)oxán-2,4,5-triol
Más nevek 2-amino-2-dezoxi-D-glükóz, tilóz-amin, kitozamin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 3416-24-8,
66-84-2 (hidroklorid)
PubChem 439213
ChemSpider 388352
EINECS-szám 222-311-2
DrugBank DB01296
KEGG D04334
MeSH Glucosamine
ChEBI 5417
ATC kód M01AX05
Gyógyszer szabadnév glucosamine
SMILES
N[C@H]1C(O)OC(CO)[C@@H](O)[C@@H]1O
InChIKey MSWZFWKMSRAUBD-SPZCMYQFSA-N
Beilstein 1723616
Gmelin 720725
UNII N08U5BOQ1K
ChEMBL 181132
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C6H13NO5
Moláris tömeg 179,17 g/mol
Sűrűség 1,563 g/mL
Olvadáspont 150 °C
Oldhatóság (vízben) nagyon jól oldódik[1]
Savasság (pKa) 12,273
Lúgosság (pKb) 1,724
Megoszlási hányados -2,175
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A glükózamin (C6H13NO5) nitrogéntartalmú szénhidrátok csoportjába tartozó aminocukor. Jelentős prekurzor (előanyag) a glikozilált fehérjék és lipidek bioszintézise[* 1] során. Az egyik legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló monoszacharid a természetben; előfordul baktériumokban, gombákban, növényekben, gerinctelenekben és gerincesekben.[2] Része a kitozán és a kitin szerkezetének is. A glükózamin a glükózból (szőlőcukor) vezethető le a hidroxilcsoport aminocsoporttal való helyettesítésével. Nagyobb mennyiségben kagyló- és rákfélék vázának hidrolízisével állítják elő.[2] A glükózamin az adott országtól függően több néven is ismert.[3]

Bár elterjedt étrendkiegészítőnek számít, egyelőre kevés bizonyíték áll rendelkezésre, hogy hatásos lenne az ízületi gyulladással vagy a porckopással szemben.[4][5][6]

Története

szerkesztés

Először Georg Ledderhose állított elő glükózamint 1876-ban, tömény sósavval hidrolizált kitinből.[7][8][9] Az anyag sztereokémiája nem lett megállapítva egészen Walter Haworth 1939-es munkásságáig.[10][11]

Alkalmazása orvosi célra

szerkesztés

Szájon át alkalmazható glükózaminhoz Magyarországon vény nélküli szerként lehet hozzájutni. A glükózamint tartalmazó étrendkiegészítők gyártói általában az ízületek funkcióját és szerkezetét javító, illetve sérüléseinek gyógyulását elősegítő szerként hivatkoznak rá, mellyel leginkább a porckopásban szenvedőket célozzák meg.[4][6] A forgalomba hozott termékekben a glükózamin különböző vegyületek formájában van jelen, pl. glükózamin-szulfát,[4] glükózamin-kondroitin, glükózamin-hidroklorid,[5] N-acetilglükózamin.[3][4] Ezen formák közül csak a glükózamin-szulfátot sorolták a „valószínűleg hatásos” kategóriába a porckopások kezelése során.[4] Gyakran előfordul, hogy a glükózamint tartalmazó készítményekben más, porcerősítéssel szintén kapcsolatba hozott anyagokat is felhasználnak, pl. kondroitin-szulfát és metilszulfonilmetán.

A glükózamint általában nem írják fel a térdben előforduló porckopás kezelésére, mivel kevés bizonyíték van arra nézvést, hogy hatásos lenne.[12][13]

A glükózamin hatásait vizsgáló klinikai tesztek közül néhányban az ízületi fájdalmak és merevség enyhüléséről számolnak be, azonban a jobb minőségű kutatások nem állapítanak meg javulást a placebohatáson felül.[4][13][14][15]

2015-ig bezárólag nem találtak bizonyítékot arra, hogy a sportot űzők körében a glükózamin fogyasztása megelőzné a porckopást, vagy csökkentené a sérülésből adódó porckárosodást.[16] Egy véletlenszerű, placebo-kontrollált kísérletben a glükózamin szedése nem volt hatással az elülső keresztszalag rekonstrukción átesett atléták rehabilitációjára.[17]

Biokémiája

szerkesztés

A természetben a glükózamin megtalálható a kagyló- és rákfélék páncéljában, gombákban, valamint állati csontban és csontvelőben.[18] A D-glükózamint az élő szervezetek glükózamin-6-foszfát formájában állítják elő, amely minden nitrogéntartalmú szénhidrát biokémiai előanyagaként szolgál.[19] Az emberi szervezet a glükózamin-6-foszfátot a glutamin–fruktóz-6-foszfát-transzamináz enzim segítségével állítja elő fruktóz-6-foszfátból és glutaminból; ez a hexózamin bioszintézisének első állomása.[20] A hexózamin-útvonal végterméke az uridin-difoszfát-N-acetilglükózamin (UDP-GlcNAc), amelyet aztán glükózaminoglikánok, proteoglikánok és glikolipidek előállításához használ fel a szervezet.

Mivel a glükózamin-6-foszfát létrejötte az első lépés ezen termékek szintéziséhez, ezért a glükózamin fontos lehet az előállításuk szabályzásában. Azonban a hexózamin-útvonal pontos regulációjának módja egyelőre tisztázatlan, ahogy az is, hogy ez mennyire játszik szerepet az embernél előforduló betegségek lefolyásában.[21]

Káros hatások

szerkesztés

Egy 3 éven át végzett klinikai tanulmány azt mutatta, hogy 1500 mg/nap dózisú glükózamin szedése nem ártalmas az egészségre.[22]

A glükózamin – kondroitinnal vagy anélkül – megemeli az INR[* 2] értékét azoknál az egyéneknél, akik warfarint tartalmazó vérhigítót szednek.[4][23] Rákban szenvedőknél akadályozhatja a kemoterápia hatásosságát.[4]

A káros hatások között szerepelhet a gyomorpanasz, székrekedés, hasmenés, fejfájás, valamint kiütések megjelenése.[24]

Beszámoltak olyan esetekről, ahol krónikus májbetegségben szenvedőknek romlott az állapota glükózamin szedése mellett.[25]

Mivel a glükózamint általában a kagyló- és rákfélék vázából nyerik, szedése veszélyes lehet az ilyen ételekre allergiások körében.[26] Alternatívát jelenthetnek az ezektől eltérő forrásból nyert glükózamint tartalmazó készítmények.[27]

Egy másik felmerült probléma, hogy a túl sok glükózamin hozzájárulhat a diabétesz kialakulásához, mivel gátolhatja a hexózamin bioszintézis útvonal normál szabályozását,[28] ám erre több kutatás közül egyik sem talált bizonyítékot.[29][30] Sovány és túlsúlyos alanyokkal végzett kutatások megállapították, hogy a szájon át alkalmazott, normál dózisú glükózamin nem volt hatással az inzulinrezisztenciára.[31][32]

Előállítása

szerkesztés

A glükózamint általában kagylófélék és rákfélék vázából származó kitinből állítják elő.[33] Hogy a vegetáriánusok, illetve allergiások igényeit is kielégítsék, a gyártók olyan termékekkel is előálltak, melyekben a glükózamint gombából (Aspergillus niger) és erjesztett kukoricából állítják elő.[27]

Megjegyzések

szerkesztés
  1. ↑ Bioszintézis: olyan folyamat az élő szervezetben, amely során egyszerűbb anyagokból bonyolultabbak, összetettebbek képződnek
  2. ↑ INR: International Normalized Ratio – Nemzetközi Normalizált Arány

Hivatkozások

szerkesztés
  1. ↑ William M. Haynes. CRC Handbook of Chemistry and Physics, 97th edition, Boca Raton: CRC Press, 3-18. o. (2016). ISBN 978-1-4987-5429-3 
  2. ↑ a b Peter M. Collins. Dictionary of Carbohydrates, 2nd edition, Boca Raton: Chapman & Hall/CRC, 56. o. (2006). ISBN 978-0-8493-3829-8 
  3. ↑ a b Glucosamine. Drugs.com, 2019. július 31. (Hozzáférés: 2019. szeptember 14.)
  4. ↑ a b c d e f g h Glucosamine sulfate. MedlinePlus, US National Library of Medicine, 2019. június 17. (Hozzáférés: 2019. szeptember 14.)
  5. ↑ a b Glucosamine Hydrochloride. MedlinePlus , 2020. január 8. [2020. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  6. ↑ a b The latest on glucosamine/chondroitin supplements. Harvard Health Publishing, Harvard University Medical School, 2016. október 17. [2020. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 14.)
  7. ↑ Georg Ledderhose (1876). „Über salzsaures Glycosamin”. Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft 9 (2), 1200–1201. o. DOI:10.1002/cber.18760090251. 
  8. ↑ Ledderhose G (1879). „Über Chitin und seine Spaltungs-produkte”. Zeitschrift für Physiologische Chemie ii, 213–227. o. 
  9. ↑ Ledderhose G (1880). „Über Glykosamin”. Zeitschrift für Physiologische Chemie iv, 139–159. o. 
  10. ↑ The Carbohydrates. New York: Academic Press, 727–728. o. (1980). ISBN 9780125563512 
  11. ↑ (1939) „The configuration of glucosamine (chitosamine)”. Journal of the Chemical Society, 271–274. o. DOI:10.1039/jr9390000271. 
  12. ↑ American Academy of Orthopaedic Surgeons (February 2013), Five Things Physicians and Patients Should Question, American Academy of Orthopaedic Surgeons, <http://www.choosingwisely.org/doctor-patient-lists/american-academy-of-orthopaedic-surgeons/>. Hozzáférés ideje: 19 May 2013
  13. ↑ a b (2018. július 1.) „Effectiveness and safety of glucosamine and chondroitin for the treatment of osteoarthritis: a meta-analysis of randomized controlled trials”. J Orthop Surg Res 13 (1), 170. o. DOI:10.1186/s13018-018-0871-5. PMID 29980200. PMC 6035477. 
  14. ↑ (2005) „Glucosamine for osteoarthritis”. The Cochrane Database of Systematic Reviews (2), CD002946. o. DOI:10.1002/14651858.CD002946.pub2. PMID 15846645. 
  15. ↑ (2018. július 1.) „Glucosamine and Chondroitin Sulfate: What Has Been Learned Since the Glucosamine/chondroitin Arthritis Intervention Trial”. Orthopedics 41 (4), 200–207. o. DOI:10.3928/01477447-20180511-06. PMID 29771395. 
  16. ↑ (2006) „Dietary supplements for football”. Journal of Sports Sciences 24 (7), 749–61. o. DOI:10.1080/02640410500482974. PMID 16766503. 
  17. ↑ (2015) „Glucosamine supplementation after anterior cruciate ligament reconstruction in athletes: a randomized placebo-controlled trial”. Res. Sports Med. 23 (1), 14–26. o. DOI:10.1080/15438627.2014.975809. PMID 25630243. 
  18. ↑ (2009) „Scientific Opinion of the Panel on Dietetic Products Nutrition and Allergies on a request from the European Commission on the safety of glucosamine hydrochloride from Aspergillus niger as food ingredient”. The EFSA Journal 1099, 1–19. o. 
  19. ↑ Roseman S (2001). „Reflections on glycobiology”. Journal of Biological Chemistry 276 (45), 41527–42. o. DOI:10.1074/jbc.R100053200. PMID 11553646. 
  20. ↑ UDP-N-acetylglucosamine Biosynthesis. Recommendations of the Nomenclature Committee of the International Union of Biochemistry and Molecular Biology on the Nomenclature and Classification of Enzymes by the Reactions they Catalyse. International Union of Biochemistry and Molecular Biology, 2002. (Hozzáférés: 2012. szeptember 10.)
  21. ↑ Buse MG (2006). „Hexosamines, insulin resistance, and the complications of diabetes: current status”. American Journal of Physiology – Endocrinology and Metabolism 290 (1), E1–E8. o. DOI:10.1152/ajpendo.00329.2005. PMID 16339923. PMC 1343508. 
  22. ↑ (2011. január 1.) „Long-term effects of glucosamine sulphate on osteoarthritis progression: a randomised, placebo-controlled clinical trial”. The Lancet 357 (9252), 251–256. o. [2014. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/S0140-6736(00)03610-2. PMID 11214126. (Hozzáférés: 2020. március 6.) 
  23. ↑ (2008. április 1.) „Potential glucosamine-warfarin interaction resulting in increased international normalized ratio: case report and review of the literature and MedWatch database”. Pharmacotherapy 28 (4), 540–8. o. DOI:10.1592/phco.28.4.540. PMID 18363538. 
  24. ↑ Complementary and alternative medicines for the treatment of rheumatoid arthritis, osteoarthritis and fibromyalgia pp. 34–5. Arthritis Research UK, 2012. október 1. [2016. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 17.)
  25. ↑ (2013. augusztus 28.) „Hepatotoxicity associated with glucosamine and chondroitin sulfate in patients with chronic liver disease”. World J. Gastroenterol. 19 (32), 5381–5384. o. DOI:10.3748/wjg.v19.i32.5381. PMID 23983444. PMC 3752575. 
  26. ↑ (2004. augusztus 1.) „Is glucosamine safe in patients with seafood allergy?”. The Journal of Allergy and Clinical Immunology 114 (2), 459–60. o. DOI:10.1016/j.jaci.2004.05.050. PMID 15341031. 
  27. ↑ a b Another vegetarian glucosamine launched in US. NutraIngredients-USA.com, 2008. január 25. [2009. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  28. ↑ Buse MG (2006). „Hexosamines, insulin resistance, and the complications of diabetes: current status”. American Journal of Physiology – Endocrinology and Metabolism 290 (1), E1–E8. o. DOI:10.1152/ajpendo.00329.2005. PMID 16339923. PMC 1343508. 
  29. ↑ (2003. július 1.) „The effect of glucosamine-chondroitin supplementation on glycosylated hemoglobin levels in patients with type 2 diabetes mellitus: a placebo-controlled, double-blinded, randomized clinical trial”. Archives of Internal Medicine 163 (13), 1587–90. o. DOI:10.1001/archinte.163.13.1587. PMID 12860582. 
  30. ↑ (2004. június 1.) „Effect of glucosamine supplementation on fasting and non-fasting plasma glucose and serum insulin concentrations in healthy individuals”. Osteoarthritis and Cartilage 12 (6), 506–11. o. DOI:10.1016/j.joca.2004.03.001. PMID 15135147. 
  31. ↑ Muniyappa R (2006. november 1.). „Oral glucosamine for 6 weeks at standard doses does not cause or worsen insulin resistance or endothelial dysfunction in lean or obese subjects”. Diabetes 55 (11), 3142–50. o. DOI:10.2337/db06-0714. PMID 17065354. 
  32. ↑ (2007. február 1.) „Effects of oral glucosamine sulphate on serum glucose and insulin during an oral glucose tolerance test of subjects with osteoarthritis”. Annals of the Rheumatic Diseases 66 (2), 260–2. o. DOI:10.1136/ard.2006.058222. PMID 16818461. PMC 1798503. 
  33. ↑ Chapter 94: Glucosamine, Textbook of natural medicine, 4th, Edinburgh: Churchill Livingstone, 790. o. (2012. november 19.). ISBN 9781437723335 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Glucosamine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Glükózamin&oldid=25755151”