Gnézda

község Szlovákiában

Gnézda (szlovákul: Hniezdne, korábban Gňazda, németül: Kniesen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Gnézda (Hniezdne)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1275
PolgármesterViktor Selep
Irányítószám065 01
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség1428 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság534 m
Terület17,98 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′, k. h. 20° 38′Koordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 20° 38′
Gnézda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gnézda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Ólublótól 4 km-re nyugatra, az 543-as és 77-es utak kereszteződésében, a Poprád-folyó partján fekszik.

Története szerkesztés

A települést egy Miklós nevű bíró alapította „Gnezdna” néven a 13. század közepén, a német soltészjog alapján. 1286-ban „Knysen” néven említik először. 1412-ben Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott. 1412-től 1772-ig Lengyelországhoz tartozott. Később újabb privilégiumokat kapott, melyek közül a legjelentősebb, hogy 1562-ben és 1566-ban megerősítették ősi adómentességi jogait. Ebben az időszakban kezdett kifejlődni a kézművesség is a városban. Lakói közt szabók, csizmadiák, kovácsok, sörfőzők voltak, akik 1636-ban céhekbe tömörültek. A 17. században alapították a település első egyházi iskoláját. 1696-ban egy tűzvészben 96 lakóház égett le, 1706-ban az egész város a templommal együtt leégett. Városképe a 18. század folyamán kezdett kialakulni, amikor számos késő barokk ház épült itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GNAZNA. Knizen, Gnazdo. Mező Város, Szepes Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai leginkább katolikusok, fekszik Podolinhoz nem meszsze, Poprád vizéhez is közel; egy azok a’ Városok közzűl, mellyeket Zsigmond Király a’ Lengyeleknek elzálogosított vala. Határja középszerű, réttye, legelője elég, fája mind a’ két féle, második Osztálybéli.[2]

A 19. században épültek jelentősebb épületei, 1820-ban a templom, 1840-ben a régi iskola. 1828-ban 1340 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Gnezda (Knezda, Kniezen), Szepes várm., a XVI. Szepesi városokhoz tartozó, a Poprád bal partján, ut. p. Lublyóhoz 3/4 órányira: 1338 kath., 3 evang. lak. Kath. paroch. templom. Német lakosi földmivelésből, mesterségekből, s kereskedésből élnek.[3]

Az 1877-es tűzvészben a templomtól a kismalomig az összes ház leégett. 1880-ban a városháza épült meg. Kénes forrására ekkor épült fel az első fürdő is, melyet a 20. század első felében korszerűsítettek. 1912-ben egy újabb tűzben a templom és tornya is károkat szenvedett. A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

Fürdője a második világháborúban tönkrement. Lakossága 1946-ig német többségű volt, ekkor a németeket kitelepítették.

Népessége szerkesztés

1910-ben 1080, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 1394 lakosából 1332 szlovák volt.

2011-ben 1463 lakosából 1338 szlovák és 72 cigány.

Neves személyek szerkesztés

  • Itt született 1813 körül Fuker András magyar orvosdoktor, szemész.
  • Itt született 1845-ben Karsch Lollion kanonok, teológiai doktor és plébános.
  • Itt hunyt el 1963-ban Jurán Vidor tanító, vadász, író, szerkesztő.

Nevezetességei szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés