Golubinjak
Golubinjak (csehül: Holubňák) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.
| Golubinjak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Dežanovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 117 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 184 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 33′ 34″, k. h. 17° 09′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 33′ 34″, k. h. 17° 09′ 47″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Belovártól légvonalban 45, közúton 63 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 6, közúton 10 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Mala és Velika Čavlovica-patakok közötti magaslaton fekszik.
Története szerkesztés
A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Golumbinjak” néven találjuk.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Golubinyak” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Golubinyak” néven 32 házzal és 169 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. 1857-ben 153, 1910-ben 406 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején (1861 és 1909 között) az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 73%-a cseh, 24%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 63%-a cseh, 21%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 154 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 153 | 302 | 326 | 375 | 363 | 406 | 451 | 475 | 489 | 515 | 476 | 443 | 310 | 262 | 218 | 154 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 204. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
