Gornji Kukuruzari
Gornji Kukuruzari falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Donji Kukuruzari községhez tartozik.
| Gornji Kukuruzari | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Donji Kukuruzari |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44431 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 25 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 12″, k. h. 16° 29′ 38″45.270000°N 16.494000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 12″, k. h. 16° 29′ 38″45.270000°N 16.494000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésSziszek városától légvonalban 25, közúton 35 km-re délre, községközpontjától 2 km-re északkeletre, a Sunja bal partja fölé emelkedő dombvidéken fekszik.
Története
szerkesztésA falu csak a 19. század elején alakult ki Kukuruzari keleti, dombos határrészéből. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában még a két Kukuruzari együtt „Kukuruzari” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében szintén „Kukuruzari” néven 144 házzal és 879 lakossal szerepel.[3] A Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járásának része volt. Lakosságát csak 1900-tól számlálják önállóan, amikor 228 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett, de a lakosság egy része felkelt az új rend ellen. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (97%) szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a szerb erőkhöz csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 7-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült és helyükre a boszniai Szávamentéről, Közép-Boszniából és Banja Luka környékéről horvát lakosság érkezett. A településnek 2011-ben 51 lakosa volt.
Népesség
szerkesztés| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 228 | 242 | 242 | 250 | 204 | 208 | 166 | 154 | 142 | 119 | 78 | 51 |
(1890-ig lakosságát Donji Kukuruzarihoz számították.)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 358. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 140. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztés- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve. (horvátul)
További információk
szerkesztés- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
