Grünhut Ármin

(1873–1941) magyar ügyvéd, ügyész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 8.

Grünhut Ármin (Búrszentmiklós, 1873. január 15.[1]Budapest, 1941. november 30.)[2][3] ügyvéd, jogi író.

Grünhut Ármin
1928 körül
1928 körül
Született1873. január 15.
Búrszentmiklós
Elhunyt1941. november 30. (68 évesen)
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaWeinwurm Jozefin
Foglalkozása
  • ügyvéd
  • ügyész
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5-3-33)
SablonWikidataSegítség

Grünhut Bernát és Weinwurm Rozália gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait szakolcai és pozsonyi gimnáziumokban végezte. A Budapesti Tudományegyetemen tanult és miután jogi doktorátust és ügyvédi vizsgát tett, a fővárosban helyezkedett el ügyvédként. 1913-ban az Ügyvédi Vizsgáló Bizottság tagja lett. 1919-ben az Ügyvédi Kamara választmányának tagja, 1920–21-től kezdve két évtizeden át ügyésze, az új ügyvédi rendtartás életbelépése után pedig első főügyésze lett. Különböző jogi folyóiratokban jelentek meg tanulmányait: írt az ügyvédséget érintő minden fontosabb kérdésről és a büntetőjog problémáiról. Felelős szerkesztője volt az Ügyvédek Lapjának. A budapesti Ügyvédi Kamara megbízásából a Tanácsköztársaságot követő időkben azokat a felterjesztéseket szerkesztette, amelyek a közszabadságok visszaállítására és a sajtószabadságra vonatkozóan az ügyvédség véleményét fejezték ki. 1928-ban az ügyvédi pályán kifejtett érdemes tevékenysége elismeréséül kormányfőtanácsosi címet kapott. Tagja volt a Magyar zsidó lexikon elnöki tanácsának.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra (5-3-33).

Felesége Weinwurm Jozefin (1881–1964)[4] volt, Weinwurm Lipót és Wasserfogel Berta lánya.

Gyermekei

  • Grünhut Lívia, Lili (1903–?). Férje Kelemen Pál (1892–1949) ügyvéd volt.[5]
  • Grünhut Jenő (1905–?)