Graduation
A Graduation Kanye West, amerikai rapper és producer harmadik stúdióalbuma, amely 2007. szeptember 11-én jelent meg a Def Jam Recordings és a Roc-A-Fella Records lemezkiadókon keresztül. 2005 és 2007 között vették fel az albumot New Yorkban és Los Angelesben. Az album első számú producere West, bár mások is dolgoztak az albumon. Közreműködött a lemezen Dwele, T-Pain, Lil Wayne, Mos Def, DJ Premier és Chris Martin (Coldplay). Az albumborítót a japán kortárs művész, Murakami Takasi tervezte.
Kanye West Graduation | ||||
stúdióalbum | ||||
Megjelent | 2007. szeptember 11. | |||
Felvételek | 2005–2007 Stúdiók: Chung King Studios, Sony Music Studios (New York) Chalice Recordings, Record Plant Studios (Los Angeles) | |||
Stílus |
| |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 51:18 | |||
Kiadó | ||||
Producer |
| |||
Kanye West-kronológia | ||||
| ||||
Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A koncertturnék, house zene és indie rock által inspirált Graduation eltávolodik West korábbi soul-központú albumaitól. Az albumon West főleg szintetizátorokat, elektronikus hangszereket használt, különböző zenei stílusokból, amely megváltoztatta rap-stílusát. Visszatekint újonnan szerzett hírnevére és a médiára, miközben inspiráló üzenetet ad át hallgatóinak. Ez West utolsó oktatás tematikájú albuma, a The College Dropout (2004) és a Late Registration (2005) után.
A Graduation első helyen debütált a Billboard 200-on, több, mint 957 ezer példány kelt el belőle a megjelenés utáni első héten. Összesen 5 milliót adtak el belőle az Egyesült Államokban és ötszörös platinalemez minősítést kapott az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségétől (RIAA). Öt kislemez jelent meg az albumról, a Stronger, a Good Life és a Homecoming nemzetközi sikert aratott, míg a korábbi a Billboard Hot 100 első helyére jutott. Az albumot pozitívan fogadták a zenekritikusok, az albummal West elnyerte harmadik Grammy-díját a Legjobb rap album kategóriában és a harmadik jelölését Az év albuma kategóriában. Több magazin is az év egyik legjobb albumának nevezte, mint a Rolling Stone és a USA Today, míg több évtizedes listán is szerepelt. Helyet kapott a Rolling Stone Minden idők 500 legjobb albuma listáján és az NME Minden idők 500 legjobb albuma listáján.
Annak következtében, hogy az albummal egyidőben jelent meg 50 Cent Curtis című lemeze, nagy versengés alakult ki a két rapper között, amely megemelte mindkét album eladási számait. A Graduation jelentette a gengszter rap dominanciájának a végét a mainstream hiphopban.
Háttér
szerkesztésA Graduation West tervezett oktatás tematikájú tetralógiájának harmadik része, amelyből végül csak három jelent meg az 808s & Heartbreak (2008) megváltozása miatt.[1] Az album ismét bemutat egy egyértelműen hallható stílusváltozást West zenéjében és a produceri munkához való hozzáállásában. Miután az előző évet turnézással töltötte a U2-val a Vertigo Tour turnén, Westet inspirálta Bono és ahogyan megnyitott minden koncertet, amelynek következtében a rapper himnusszerű dalokat kezdett írni, hogy nagy stadionokban és arénákban is tudjon az ír énekeshez hasonlóan nyitni.[2] Ahhoz, hogy ezt elérhesse, elektronikus szintetizátorokat, lassabb tempót kezdett beilleszteni hiphop alapjaiba, míg inspirálta az 1980-as évek zenéje és elkezdett kísérletezni az elektronikus zenével.[3][4][5] Kifejezetten inspirálta a house, a dance zene egy alműfaja, amely szülővárosából, Chicagóból származik.[6] Ugyan nem sokat hallgatta a műfajt, úgy érezte, hogy fontos szerepe kulturális hátterének.[7]
Ezen kívül tovább bővítette zenéjét azzal, hogy nem limitálta hangmintáinak választását, sokkal elektronikusabb műfajokból is szerzett inspirációkat.[8] A Graduation felhasznál hangmintákat és részleteket olyan műfajokból, mint a euro-diszkó, a hard rock, az electronica, a lounge, progresszív rock, szintipop, electro, krautrock, dub, reggae és a dancehall.[9][10][11][12][13] A harmadik stúdióalbumának nagy részére megváltoztatta rappelési stílusát, hogy Bono énekléséhez hasonlítson.[2] Megváltoztatta szókincsét és kiejtését is, jobb harmóniák érdekében.[14] A U2 mellett olyan aréna rock együttesek is inspirálták, mint a Rolling Stones és a Led Zeppelin.[4][15] Szövegírását tekintve leegyszerűsítette rímjeit, miután együtt turnézott a The Rolling Stonesszal A Bigger Bang turnéjukon.[2][16]
Sokkal kevesebb dal[17][18] és közreműködő előadó volt az albumon, mint korábban, egyetlen egy vendég rap-versszak szerepelt a Graduation számlistáján.[19] West elmondása szerint a legnagyobb befolyása az album hangzásán a The Killersnek, a Keane-nek, a Modest Mouse-nak és Feistnek volt.[17] A rapper szerint albuma más irányba vitte a hiphop műfaját.[17]
Felvételek
szerkesztésWest azonnal elkezdett dolgozni a Graduationön a Late Registration megjelenése után.[20] 2005 szeptemberére már három dal kész volt az albumra, amelyen a tervek szerint 12 lett volna.[20] Az album felvételének idején olyan folk és country dalszerzőket és énekeseket hallgatott, mint Bob Dylan és Johnny Cash, hogy fejlessze szókincsét, történetmesélését és szójátékát. Dylant West barátai ajánlották neki, mert úgy érezték, hogy úgy kezelte a médiát, mint a zenész. Ezek mellett hallgatta kedvenc alternatív rock együtteseit is, mint a The Killers, a Radiohead, a Modest Mouse és a Keane, hogy rájöjjön, hogyan tehetné hiphop dalait stadionbarátabbá.[21] Ezek mellett gyakran tesztelte dalait iPodokon, klubokban, irodájában és bárhol, ahol emberek esetleg hallgathatnák zenéjét. Ezen a folyamaton annyiszor végighaladt, ahányszor szükségesnek érezte.[17]
Korábbi albumaival ellentétben a Graduationön nem működött közre sok vendégelőadó. Erről West azt mondta, hogy teljesen tudatos volt, hogy minimumon tartsa a közreműködések számát: „Mikor hallom a kedvenc együtteseimnek lemezeit – a The Killers vagy a Coldplay – a kezdettől a végéig egy hangot hallasz”.[22] R&B-énekesek T-Pain és Dwele, rapperek Mos Def és ALBe, illetve DJ Premier az egyetlen közreműködő előadók az albumon, akik leginkább csak refréneken szerepeltek.[23] West eredetileg egyáltalán nem akart rappert, mint vendég, de végül meghívta Lil Wayne-t a Barry Bonds című dalra.[24] Ebben az időben a páros egyébként is együtt dolgozott, West volt a Tha Carter III album producere.[25] West a megszokott jelenetek helyett[18] felvett két közjátékot, de ezek végül nem kerültek rá az albumra.[26]
A Graduation több dalán is énekel az ausztrál Connie Mitchell (Sneaky Sound System).[26] 2006 novemberében találkozott együttesének tagjaival, Daimon Downeyval és Angus McDonalddal West Sydneyben.[27][28] Ők ajánlották Mitchellt.[28] Mikor megérkezett a Studios 301-ba, ahol a turné alatt vett fel zenét, West készített pár dalt Mitchellel és azonnal megkedvelte hangját.[27][28] Bono és The Edge is méltatták az énekest, mikor meglátogatták a stúdiót. Nem sokkal később West felhívta Mitchellt, hogy meghívja a Los Angeles-i The Record Plant stúdióba.[28] Mitchell azt nyilatkozta, hogy korábban nem hallott Westről és nem tudta ki ő, mert nem kifejezetten érdekelte a hiphop. A közreműködésük megváltoztatta véleményét.[27]
Egy, a Billboarddal készített interjúban West elmondta, hogy dolgozott Chris Martinnal, a Coldplay frontemberével, a Homecoming című dalán és megemlítette, hogy lehetséges, hogy az album első kislemeze lesz.[29] A közreműködés egy évvel ezelőtt született, mikor Martin és West találkoztak az Abbey Road Stúdióban, Londonban.[30] West éppen végzett egy koncerten az Abbey Roadon, az együttes pedig pont akkor vett fel zenét a stúdióban.[5] A dal egy újrafeldolgozása a Home (Windy) című dalnak, amelyet West 2001-ben készített el.[31] 2003-ban megjelent a Get Well Soon... mixtape részeként és szerepelt volna a The College Dropouton, de kiszivárgott és így West végül nem adta ki.[9][32][33] Az eredeti verzión John Legend énekel, Martintól eltérő dalszöveget.[32] Martin kérte Westet, hogy megváltoztassák a dal tartalmát.[34]
A Good Life a leginkább rádióbarát dal a Graduationön.[35] Közreműködik rajta az R&B-énekes T-Pain, akinek hangján felhasználták az Auto-Tune technológiát. A dal feldolgozza Michael Jackson P.Y.T. (Pretty Young Thing) dalát. West korábban próbálkozott a technológia használatával a The College Dropout háttérvokáljain, a Jesus Walks és a Never Let Me Down dalokon. Miközben Svédországban tartózkodott, tizenhat különböző verzióját készítette el a Good Lifenak.[36] Bevallotta, hogy nem kifejezetten érdekelte a kislemez, a kiadója kényszerítette rá, hogy kiadja. Ez nem vezetett konfliktushoz.[18]
A Graduation a Stronger videóklipjének forgatásának idején kezdett el összeállni, addig West csak „céltalanul készített dalokat.”[37] A videóklipet Hype Williams rendezte. A klip sci-fi képvilága vezette arra West-et, hogy az album is futurisztikusabb legyen.[37] A videóklip forgatása után (amely még az előtt kezdődött, hogy West elkészült volna a dal második versszakával), visszatért a stúdióba és újradolgozta a Stronger és további dalok részeit, miközben olyan filmeket nézett inspirációként, mint a Total Recall.[37] Hetvenötször keverte újra a dalt, mert nem tudott a lábdobokkal olyan hangot elérni, amit szeretett volna.[36] Nyolc különböző hangmérnök és tizenegy különböző keverő dolgozott a dalon világszerte és összesen több, mint ötven verziója készült el.[38][39] Elégedetlen volt, mikor meghallgatta a dalt egy klubban Timbaland The Way I Are című dalához hasonlítva, ezért felvett egy producert, aki segített neki felvenni a dobokat.[18][40]
A harmadik stúdióalbumon ismételten közreműködött vele Jon Brion a Drunk and Hot Girls című dalon, aki kulcsfontosságú szerepet játszott West Late Registration című albumán executive producerként.[29] West azt mondta, hogy a dal az után született, hogy félreértette a német rockegyüttes, a Can Sing Swan Song című dalának szövegét.[41] Rap helyett West énekel a dalon.[42] A refrénen közreműködött Mos Def.[43]
Az I Wonder volt a leginkább befolyásolva a U2 által.[2] West egyik kedvenc dala az albumról.[4] A rapper elmondta, hogy el akarta készíteni az együttes City of Blinding Lights című dalának rap változatát.[2] West elmondta, hogy a dobokat bevásárlás közben hallotta és hetekig dolgozott rajta.[35][38] Azt nyilatkozta, hogy miközben írta a dalt, elképzelte, hogy 50 ezer ember előtt lép fel. Ennek következtében a szöveget staccato stílusban adja elő, koncentrálva a hangerőre.[2][44] Eredetileg ez a dal lett volna az album negyedik kislemeze, de végül a Flashing Lights mellett döntöttek.[45]
A The Glory zenei alapját eredetileg Commonnak készítette el, akinek a hetedik stúdióalbumán West a Graduationnel egyidőben dolgozott.[46][47] Mint az korábbi albumaikkal is volt, a Common által elutasított dalokat West felhasználta saját lemezén.[48] Az Everything I Am is Common dala lett volna, ezt West meg is említi a dal első soraiban.[49] A dalon közreműködött DJ Premier,[44] miután West megmutatta azt neki. DJ Premier a dal hét különböző verzióját vette fel.[50]
Ugyan West írta, a Big Brother, amelyet Jay-Z-nek ajánlott, az egyetlen dal, amelynek nem West a producere az albumon.[26][51] Helyette DJ Toomp dolgozott rajta egyedül.[26] A dal feldolgozza Prince It's Gonna Be Lonely című dalát. Tony Williams szerint Jay-Z elérzékenyült, miután először hallotta a dalt a stúdióban.[52] Egy, a Rolling Stone-nal készített interjúban West elmondta, hogy egy nagyon komoly pillanat volt.[21] Jay-Z azt mondta, hogy véleménye szerint a Big Brother tökéletesen leírja a helyzetet egy kistestvér szempontjából, hogy zseniálisan volt megírva és West legjobb dala a Jesus Walks óta, struktúráját és érzelmeket tekintve.[36][53]
Ugyan a Bittersweet Poetry bónuszdalként volt elérhető Japánban, az egyik első dal volt, amit a rapper a Late Registrationre elkészített.[54] Miután megnézte a 2004-es Ray filmet John Mayerrel, úgy döntöttek, hogy együtt fognak dolgozni egy dalon és megírták a Bittersweetet.[55] Nem ez volt az első alkalom, hogy a két előadó közreműködött, Common Go! című dalán szerepeltek együtt először.[56] Végül nem került fel West második stúdióalbumára, mert úgy érezte nem illett a hangzásába.[32]
Albumborító
szerkesztésWest közreműködött Murakami Takasi a Graduation és annak kislemezeinek albumborítójának elkészítésében.[57] A Japán Warholjának nevezett művész szürrealisztikus stílusát rajzfilmszerű lények karakterizálják, akik elsőre barátságosnak tűnnek, de van sötét oldaluk is.[58][59] West meglátogatta Murakamit Aszakában, Japánban a Kaikai Kiki stúdiójában.[60] Az albumborítójának színes, pasztell világa van, amelyet befolyásol Murakami kapcsolata a superflat, posztmodern mozgalommal, amelyre nagy hatása volt az anime és manga stílusának.[61] A folyamat hetekig tartott, West folyamatosan új ötleteket küldött Murakaminak és csapatának.[62] Tekintve, hogy ez az utolsó oktatás-tematikájú West-album, az albumborító is ezt követi. Az album története egy diplomaosztó ünnepségig vezet, amely futurisztikus Universe Cityben kerül megrendezésre.[63] Murakami az albumborító mögötti metaforát a következőként írta le:
„A borító a Kanye által elképzelt tanulói élet alapján készült. Iskola. Az álmok, a becsületesség otthona, és egy hely, ahol szórakozhatsz. Esetenként egy hely, ahol megtapasztalod az emberiség merev dogmáját. Kanye zenéje csiszolópapírként érinti össze a szentimentalizmust és agresszivitást és felhasználja, hogy szabadjára engedjen egy tornádót, amely az idők korszellemével pörög. Én is akartam, hogy felkapjon és megpörgessen ez a tornádó.”[64]
Az album történetszála Dropout Bear, West antropomorf plüssmackó kabalája köré épül.[65] A történet egy esős napon kezdődik, amikor Dropoutot felébreszti ébresztőórája, majd kirohan apartmanjából és beül a DeLorean után modellezett autójába. Miután az autó motorja leáll, találnia kell más utat, hogy eljusson céljához.[58] Dropout megpróbál leinteni egy taxit, de az elmegy mellette és lefröcsköli esővízzel. Ezt követően megpróbál felszállni a metróra, de az pont elhagyja az állomást, mikor megérkezik. Tekintve, hogy nincs más lehetősége, Dropout elkezd sétálni. Futva halad végig a járdán, amelyen többszemű, élő gombák láthatóak. Dropoutot elkezdi üldözni egy esőfelhő, amely megpróbálja elnyelni.[66] Ezt követően megérkezik az egyetemre és éppenhogy csak időben eléri a ceremóniát, ahol hozzá hasonló antropomorf figurák gyülekeznek. A történet végén Dropout Beart kilövik egy ágyún keresztül az egyetemről a sztratoszférába, az album hátoldalára.[26]
A Rolling Stone az év ötödik legjobb albumborítójának nevezte.[67] Murakami később újra elkészítette a borítót, animálva, amely a Good Morning videóklipjeként jelent meg.[66] Murakami később újra közreműködött Westtel, Kid Cudival közös albumán, a Kids See Ghostson (2018).[68]
Marketing
szerkesztésMikor 2005. augusztus 3-án egy bulit tartott Late Registration című albumának megjelenésekor a Sony Music Stúdióban, bejelentette, hogy 2006 októberében tervezi kiadni a Graduation-t.[69] Hónapokkal később 2007. március 28-án West interjút adott a Los Angeles-i Power 106 rádióállomásnak.[70] Ekkor elmondta, hogy dolgozik harmadik stúdióalbumán és Common Finding Forever című albumán.[63] Május 11-én bejelentette, hogy a Graduation szeptember 18-án fog megjelenni. Május 15-én bemutatta az album első kislemezét, a Can't Tell Me Nothingot a Hot 97 rádión.[71] Ezt követően kiadott egy mixtape-et május 27-én azonos címmel.[72] A mixtape-en megjelenik több dal is, ami később helyet kapott a Graduationön és szerepelt rajta több előadó is, aki West GOOD Music kiadója alá tartoztak.[73] Megjelent rajta ezek mellett a Us Placers, amely a Child Rebel Soldier (supergroup, West, Lupe Fiasco és Pharrell) debütáló dala volt.[72]
Május végén az Island Def Jam előrehozta a Graduation megjelenési dátumát szeptemberről egy ismeretlen augusztusi dátumra, amelyet West először a Can't Tell Me Nothing mixtape első dalán említett meg.[74] Július 19-én megváltoztatták a megjelenési dátumot, hogy egy napon adják ki 50 Cent Curtis című albumával.[75] West eredetileg ezt kifejezetten ellenezte, nem akart részese lenni egy eladási háborúnak és megváltoztatni még egyszer a megjelenési dátumot: „Amikor hallottam a vitáról, azt gondoltam, hogy a legnagyobb hülyeség. Mikor az én albumom és 50 albuma megjelenik, mindenki nyer vele, mert kaptok tök sok jó zenét egy időben.”[76] Ennek ellenére a Def Jam elnöke és vezérigazgatója, Jay-Z támogatta a dátum áthelyezését, mert úgy érezte segítené a hiphopot.[77]
Az album megjelenését követően nagy volt a verseny 50 Cent Curtis című albumával.[78][79] A szeptember 11-i megjelenés előtti három hónapban West kifejezte háláját 50 Cent felé, hogy pozitívan fogadta a versengést. Ugyan magabiztos volt, hogy nyerni fog, West elmondta, hogy az se zavarná, ha második lenne 50 Cent mögött: „inkább leszek #2 aznap, mint #1 egy napon, ami senkit se érdekel.”[80] Egy interjúban a USA Today-jel, 50 Cent a következőt nyilatkozta: „Jó marketing – Kanye Westnek. Sokkal több lemezt adok el, mint Kanye West és sokkal több figyelmet generálok, mint Kanye West. Úgy érzik felérik a szintünket, de mikor eltelik az a hét és visszajönnek az eladási számok, majd rájönnek. Ez nem egy rivalizálás.”[81] „Az enyém el fog kelni, az övé meg a polcon lesz” mondta 50 Cent a Rolling Stone-nak.[81] Augusztus 10-én pedig elmondta egy interjúban a SOHH-val, hogy be fogja fejezni karrierjét szólóelőadóként, ha a Graduationből többet adnak el az Egyesült Államokban, mint a Curtis-ből.[82] Ezt később visszavonta egy MTV-vel készített interjúban, mert a szerződése még érvényes volt az Aftermath Entertainment és az Interscope Records kiadókkal. A rádiók ennek ellenére főleg West mellett álltak, a Stronger hatodik helyig jutott a Billboard Hot 100-on, míg 50 Cent kislemezei közül egyik se jutott a 32. hely fölé.[83]
West sok időt töltött az Egyesült Királyságban, hogy népszerűsítse a Graduationt.[84] Augusztus 17-én West fellépett a The Friday Night Projectben.[84] Előadta a Big Brothert és a Championt az albumról, mikor szerepelt Tim Westwood DJ rádióműsorán.[85] Ugyanezen a napon fellépett a V Fesztiválon 50 ezer ember előtt, ahol előadott új dalokat a Graduationről és Amy Winehouse Rehab dalát.[86][87] Ezt követően tartott egy titkos koncertet Rihannával a Westminster Central Hallban, Londonban augusztus 20-án.[84][88] A koncert végén az 500 vendégre ezüst konfetti esett „Touch the Sky” felirattal, miközben a Touch the Sky című dalt játszották a háttérben.[88][89]
Miután visszatért az Egyesült Államokba, West fellépett 50 Centtel 20 ezer néző előtt a Madison Square Gardenben Ciara és T.I. Screamfest '07 turnéján, augusztus 22-én.[90] Ezt követően fellépett egy jótékonysági koncerten augusztus 24-én a chicagói House of Bluesban.[91] A koncerten előadta a Graduation dalait a New World Stagesben New Yorkban.[2] A koncerten beszélt inspirációiról és játszott jeleneteket olyan sci-fi filmekből, mint a Tron, avagy a számítógép lázadása, az Akira, a 2046 és a 2001: Űrodüsszeia.[2] Két nappal később, augusztus 30-ának reggelén kiszivárgott az album „tiszta” verziója az interneten.[92] A Billboard által készített közvéleménykutatásának eredményei szerint az olvasók 44%-a szerint a Graduationből több példányt fognak eladni, mint a 50 Cent és Kenny Chesney.[93] Első jelentések szerint a Graduation-ből 575,000–700,000 példányt adtak el, míg a Curtisből 500,000–600,000-et.[94] A 106 & Park: Kanye West vs. 50 Cent: The Clash of the Titans című részében West és 50 Cent együtt szerepeltek, amely szeptember 11-én jelent meg.[95][96] Mindketten felléptek és adtak együtt egy interjút. Az epizód a BET történetének második legsikeresebb zenei adása volt.[97]
Ranglisták
szerkesztésSzerző | Lista eredeti megnevezése | Pozíció | For. |
---|---|---|---|
Amazon | Top 10 Albums of 2007 | 3 | [98] |
Billboard | 2007 Billboard Critics' Choice poll | 8 | [99] |
Blender | Top 10 Albums of 2007 | 4 | [98] |
Cleveland Magazine | The Best Albums of 2007 | 6 | [100] |
Complex | The 100 Best Albums of the Complex Decade (2002–2012) | 1 | [101] |
The 100 Best Albums of the 2000s | 2 | [102] | |
Consequence of Sound | Top 50 Albums of 2007 | 8 | [103] |
Entertainment Weekly | 2007 Readers Picks | 1 | [98] |
Idolator | Idolator's 2007 Pop Critics Poll | 8 | [98] |
LAS Magazine | Top 10 Albums of 2007 | 5 | [98] |
The Morning News | The Top 10 Albums of 2007 | 8 | [104] |
My List Pad | Top Music Albums of 2007 | 3 | [105] |
NME | 500 Greatest Albums of All Time | 470 | [106] |
NPR | Best Hip-Hop of 2007 | 3 | [107] |
Paste | Top 100 Albums of 2007 | 15 | [108] |
Pitchfork | The 50 Best Albums of 2007 | 18 | [109] |
The 200 Best Albums of the 2000s | 87 | [110] | |
PopMatters | The Albums of 2007 | 3 | [111] |
Prefix | Top 10 Albums of 2007 | 6 | [98] |
Rolling Stone | Top 50 Albums of 2007 | 5 | [112] |
100 Best Albums of the 2000s | 45 | [113] | |
500 Greatest Albums of All Time | 204 | [114] | |
Spin | The 40 Best Albums of 2007 | 4 | [115] |
Stylus Magazine | Top 10 Albums of 2007 | 6 | [116] |
Thought Catalog | Top 27 Rap Albums of 2007 | 2 | [117] |
Time | Top 10 Albums of 2007 | 10 | [118] |
Time Out | The Best Albums of 2007 (Mike Wolf's List) | 7 | [119] |
Treblezine | Top 10 Hip-hop Albums of 2007 | 2 | [120] |
USA Today | USA TODAY's Music Staff Year Review | 1 | [121] |
The Village Voice | The 2007 Pazz & Jop Critics Poll | 6 | [122] |
Díjak
szerkesztésÉv | Díjátadó | Kategória megnevezése | Eredmény | For. |
---|---|---|---|---|
2007 | HipHopDX Awards | Az év albuma | Győztes | [123] |
2008 | American Music Awards | Kedvenc Rap/Hiphop album | Győztes | [124] |
BET Hip Hop Awards | Az év CD-je | Jelölve | [125] | |
ECHO Music Awards | Az év Hiphop / R&B albuma | Jelölve | ||
Grammy-gála | Az év albuma | Jelölve | [126] | |
Legjobb rap album | Győztes | |||
Fonogram Magyar Zenei Díj | Az év külföldi rap- vagy hiphopalbuma | Győztes | [127] | |
NAACP Image Awards | Kiemelkedő album | Jelölve | [128] | |
Swiss Music Awards | Legjobb nemzetközi városi album | Jelölve | [129] |
Hagyatéka, befolyása
szerkesztésA Graduation fogadtatása és a kritikusok elismerése nagy befolyást hagyott a hiphop kultúrán és a populáris zenén.[130] Westet méltatták, hogy képes sokoldalú zenét készíteni, amellyel vonzó tud lenni indie rock és rave rajongóknak, anélkül, hogy elidegenülne a hiphoptól.[116] A Homecoming egy példája a mainstream hiphop változatosságának kialakulásának és jelezte a hiphop összefonódásának kezdetét az indie rock és az alternatív rock műfajaival, amely a következő években gyakran látható volt.[131] Ezek mellett az Everything I Amet a „kifejező, önelemző atmoszféra tökéletes példája, amely napjainkban dominálja a hiphopot.”[132] A U2 együtt turnézott a rapperrel a Vertigo Tour turnéjukon, amelynek nagy befolyása volt az együttes zenéjére és tizenkettedik stúdióalbumára, a No Line on the Horizonra (2009).[14]
West harmadik stúdióalbuma, főként annak két kislemeze, a Stronger és a Flashing Lights nem csak arra bíztatott más rappereket, hogy zenéjükben felhasználják a house és electronica műfajait, hanem fontos szerepet játszott a diszkózene újraélesztésében a 2000-es évek végén.[13][133] A Stronger nyitotta meg az utat a következő évek olyan sikeres kislemezeinek, mint a Just Dance (Lady Gaga, 2008) vagy a Right Round (Flo Rida, 2009).[13][134]
A Graduation kezdete volt a szintetizátorra koncentrált hiphop-alapok elkészítésének.[131] A stúdióalbumon West kicsit eltávolodik a hangmintákra alapuló produceri munkától és sokkal inkább szintetizátorokra és dobgépekre koncentrált. Ugyan az album még mindig feldolgozik más dalokat, kevesebb és sokkal kevésbé kiemelkedően, mint korábban.[131] Anthony Kilhoffer a Graduation 10. évfordulóján a következőt mondta a Billboardnak: „Szerintem az első alkalom volt, hogy ennyire erőteljesen fel volt használva az elektronikus zene a hiphopban. Előtte sokkal inkább R&B-befolyásolt volt, olyan dalok, mint a Stronger vagy a Flashing Lights nagyon sok elektronikus elemet tartalmazott. Ez még az előtt volt, hogy az EDM mainstream lett volna.”[135] A Graduation megjelenése óta számtalan más producer követte a stílusát és elkezdte elhomályosítani a hiphop határait.[136] Azóta a szintetizátorra koncentráló munkálatokat olyan rapperek is átvették, mint Future, Young Chop és Metro Boomin.[131]
Annak következtében, hogy nagy versengés volt 50 Cent Curtis című albuma és a Graduation között, az albumot sokan a gengszter rap mainstream dominanciájának végének tekintik.[130] Ben Detrick (XXL) szerint West győzelme a Curtis fölött elkezdte megváltoztatni a hiphop irányát és megnyitotta az utat új rappereknek, akik nem követték a kemény, gengszter stílust: „Ha volt egy igazán vízválasztó pillanata a hiphop történetében, az valószínűleg akkor történt, mikor 50 Cent Kanyeval versengett 2007-ben, hogy meglássák kinek az albumából adtak volna el többet. Kanye új előadók egy hullámát vezette—Kid Cudi, Wale, Lupe Fiasco, Kidz in the Hall, Drake—, akiket nem igazán érdekelte, hogy fegyverekről és drogkereskedelemről írjanak.”[137] Adam Theisen (The Michigan Daily) szerint West győzelme „bebizonyította, hogy a rap zenének nem kellett alkalmazkodnia a gengszter-rap szabályaihoz, hogy sikeres legyen.”[138] A Rolling Stone a következőt írta a helyzetről: „Annak ellenére, hogy visszatekintve Kanye győzelme elkerülhetetlennek tűnik 50 fölött, könnyű elfelejteni, hogy mennyire ő számított az esélytelenebbnek. A The College Dropoutból és a Late Registrationből összesen 7 millió példány kelt el az Egyesült Államokban, míg 50 Cent korábbi két albumából, a Get Rich or Die Trying'-ból és a The Massacre-ből közel 14 milliót adtak el, majdnem pontosan kétszer annyit. A Graduationből végül egy hét alatt egy millió példány kelt el és a rap olyan érzelmes hősök játszótere lett, mint Kid Cudi, Lupe Fiasco, Drake és J. Cole.”[139]
Noah Callahan-Bever (főszerkesztő, Complex Media) pedig 2007. szeptember 11-ét jelölte meg, mint „A Nap Amikor Kanye West Megölte a Gengszter Rap-et.”[140] Visszatekintve Lawrence Burney (Noisey) azt mondta, hogy az album következtében a rap agresszívabb formáinak ezt követően át kellett mennie egy evolúción: „Gengszter rap, utcai zene és az ehhez hasonló műfajok még mindig nem épültek fel abból az esetből, a 2010-es években összesen két platinalemez jelent meg a műfaj előadóitól (Kevin Gates – Islah, Meek Mill – Dreams Worth More Than Money). Ha bármi is, az utcai zene elkezdett más irányokba haladni Kanye Graduation-je óta; 50 teljes kiállása abból állt, hogy egy elpusztíthatatlan, érzelemmentes robot. Most, ami köti a rajongókat olyan előadókhoz, mint Gates és Mill, hogy ők se félnek veszteségeikről és hírnevük áráról felszólalni.”[130] Ehhez hasonlóan a Billboard is kiemelte, hogy „2007-ben Kanye West legyőzte 50 Cent-et egy nagy eladási háborúban, amelyben műve, a Graduation elverte a Curtis-t több százezer példánnyal. Ye érzelmes rapje egybefonódott az evolúciójával a produceri oldalon, amely egy teljes új hullámot okozott rapperek között. Ugyan a gengszter rapnek még mindig van helye a folytonosan bővülő hiphop osztálytermében, a sebezhetőség és a kísérletezés a legfontosabb.”[141] Rosie Swash (The Guardian) cikkjében a 50 Cent és West közötti küzdelem az utolsó előtti az 50 legfontosabb esemény az R&B és hiphop történetében listán.[142]
Számlista
szerkesztésGraduation | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
1. | Good Morning |
|
3:15 | ||||||
2. | Champion |
|
2:47 | ||||||
3. | Stronger (a Daft Punk nincs megjelölve közreműködő előadóként) |
|
5:12 | ||||||
4. | I Wonder |
|
4:03 | ||||||
5. | Good Life (T-Pain közreműködésével) |
|
3:27 | ||||||
6. | Can't Tell Me Nothing |
|
4:31 | ||||||
7. | Barry Bonds (Lil Wayne közreműködésével) |
|
3:24 | ||||||
8. | Drunk and Hot Girls (Mos Def közreműködésével) |
|
5:13 | ||||||
9. | Flashing Lights (Dwele közreműködésével) |
|
3:57 | ||||||
10. | Everything I Am |
|
3:47 | ||||||
11. | The Glory |
|
3:32 | ||||||
12. | Homecoming (Chris Martin közreműködésével) |
|
3:23 | ||||||
13. | Big Brother |
|
4:47 |
iTunes és Ausztrál bónuszdal | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
14. | Good Night (Al Be Back és Mos Def közreműködésével) |
|
3:07 |
"Alternative Business Partners" bónuszdal | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
14. | Can't Tell Me Nothing (remix Young Jeezy közreműködésével) |
|
4:08 |
Brit bónuszdalok | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
14. | Good Night (Al Be Back és Mos Def közreműködésével) |
|
3:06 | ||||||
15. | Stronger (A-Trak Remix) |
|
4:34 |
Japán bónuszdalok | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
14. | Good Night (Al Be Back és Mos Def közreműködésével) |
|
3:06 | ||||||
15. | Bittersweet Poetry (John Mayer közreműködésével) |
|
4:01 |
Francia és Spotify bónuszdalok | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Cím | Szerző(k) | Hossz | |||||||
14. | Stronger (A-Trak Remix) |
|
4:34 | ||||||
15. | Stronger (AD Remix Main) |
|
4:48 |
Feldolgozott dalok
- Good Morning: Someone Saved My Life Tonight, eredetileg: Elton John.
- Champion: felhasználja a Kid Charlemagne részleteit; eredetileg: Steely Dan.
- Stronger: Harder, Better, Faster, Stronger, eredetileg Daft Punk; Cola Bottle Baby, eredetileg: Edwin Birdsong.
- I Wonder: My Song, eredetileg: Labi Siffre.
- Good Life: P.Y.T. (Pretty Young Thing), eredetileg: Michael Jackson.
- Barry Bonds: Long Red, eredetileg: Mountain.
- Drunk and Hot Girls: Sing Swan Song, eredetileg: Can.
- Everything I Am: If We Can't Be Lovers, eredetileg: Prince Phillip Mitchell; Bring the Noise, eredetileg: Public Enemy.
- The Glory: Save the Country, eredetileg: Laura Nyro; Long Red, eredetileg: Mountain.
- Good Night: felhasználja a Nuff Man a Dead részleteit, eredetileg: Super Cat; Wake the Town, eredetileg: U-Roy.
- Bittersweet Poetry: Bittersweet, eredetileg: Chairmen of the Board.
- Big Brother: It's Gonna Be Lonely, eredetileg: Prince.
Közreműködő előadók
szerkesztés
|
|
Slágerlisták
szerkesztés
Heti slágerlistákszerkesztés
|
Év végi slágerlistákszerkesztés
|
Minősítések
szerkesztésRégió | Minősítés | Példányszám |
---|---|---|
Ausztrália (ARIA)[183] | Platina | 70,000 |
Kanada (Music Canada)[184] | 2× Platina | 160,000 |
Dánia (IFPI Denmark)[185] | Platina | 20,000 |
Írország (IRMA)[186] | Platina | 15,000 |
Japán (RIAJ)[187] | Arany | 100,000 |
Új-Zéland (RMNZ)[188] | Arany | 7,500 |
Oroszország (NFPF)[189] | Arany | 10,000 |
Svájc (IFPI Switzerland)[190] | Arany | 15,000 |
Egyesült Királyság (BPI) | 2× Platina | 600,000 |
Egyesült Államok (RIAA)[191] | 5× Platina | 5,000,000 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Archive-Joseph-Patel: Producer Kanye West's Debut LP Features Jay-Z, ODB, Mos Def (angol nyelven). MTV News. [2012. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b c d e f g h Reid, Shaheem: Kanye's Graduation: Inside The NYC Listening Party For West's So-Called 'Comeback' (angol nyelven). MTV News. [2018. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West's Graduation: A Preview - New York - News - Status Ain't Hood. web.archive.org, 2012. október 23. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b c » EXCLUSIVE INTERVIEW W/ KANYE WEST // 'CONCRETELOOP.COM' YOU BETTER ACT LIKE YOU KNOW!. web.archive.org, 2007. október 6. [2007. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b Graduation (angol nyelven). No Ripcord. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West : Best Of Clash Feature | Clash Music. web.archive.org, 2009. január 18. [2009. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West Interviewed (angol nyelven). Clash Magazine. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Exclaim! Canada's Music Authority. web.archive.org, 2008. január 5. [2008. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b Kanye West - Graduation - Review - Stylus Magazine. web.archive.org, 2007. szeptember 29. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Hip-hop's man of two minds - Page 2 - Los Angeles Times. web.archive.org, 2014. október 14. [2014. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye goes where other rappers dare not tread (angol nyelven). independent. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ EDT, Newsweek Staff On 9/2/07 at 8:00 PM: Fall Preview: Music (angol nyelven). Newsweek, 2007. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b c New mutants - Clubs - Time Out Chicago. web.archive.org, 2013. október 22. [2013. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b Vena, Jocelyn: U2 Take Cues From Kanye West, Jay-Z (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West | Music | reviews, guides, things to do, film - Time Out New York. web.archive.org, 2013. október 19. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West - My Beautiful Dark Twisted Fantasy | Album Review (amerikai angol nyelven). Consequence, 2010. november 15. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b c d Danton, Eric: Man with a message (angol nyelven). The Sydney Morning Herald, 2007. augusztus 11. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b c d Online Review: Kanye West – Graduation : Kanye West News on RWD Magazine. web.archive.org, 2007. augusztus 21. [2007. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Rizov, Vadim: Indie 500: Kanye West, Swizz Beatz, Joy Division, & Pale Young Gentlemen (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b Staff, MTV News: For The Record: Quick News On Kanye West, R. Kelly, Britney Spears, Mariah Carey, Spoon, Elvis Costello & More (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b Kanye West: A Genius in Praise of Himself | Music News | Rolling Stone. web.archive.org, 2013. február 2. [2013. december 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Graduation day nears for Kanye West | Reuters. web.archive.org, 2013. november 3. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Kanye West: Graduation (amerikai angol nyelven). Music. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Reid, Shaheem: Kanye West And Lil Wayne Counting On 'Barry Bonds' For A Hit Single (angol nyelven). MTV News. [2014. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Stone, Rolling: Photos: Kanye West's Career Highs -- and Lows (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 2010. december 10. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b c d e Graduation (Médiajegyzetek). Kanye West. Roc-A-Fella Records. 2007.
- ↑ a b c Sneaky Sound System sneaking their way to the top | Herald Sun. web.archive.org, 2014. május 25. [2014. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b c d Connie hits hip-hop | thetelegraph.com.au. web.archive.org, 2011. augusztus 11. [2011. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b Kanye Rolling With Chris Martin On New Album (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Kanye West | Reviews | NME.COM. web.archive.org, 2007. október 20. [2007. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Fuse (angol nyelven). Fuse. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b c After the hip-hop hype - The Boston Globe (angol nyelven). archive.boston.com. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Kanye West x The Heavy Hitters, Get Well Soon (2003) — Clinton Sparks…. archive.ph, 2013. január 19. [2013. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Kanye West: “I Will Never Be on The Same Level Rap-Wise as Jay Z” (angol nyelven). Complex. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b Caramanica, Jon. „The Education of Kanye West”, The New York Times, 2007. augusztus 26. (Hozzáférés: 2021. május 6.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ a b c Jay-Z toasts Kanye West's Graduation | Jay-Z | Fall Music Q&A; | Music | Entertainment Weekly | 2. web.archive.org, 2007. október 12. [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b c Reid, Shaheem: Kanye West's 'Stronger' Video: Japanese Motorcycle Gangs, Mad Scientists — And Cassie (angol nyelven). MTV News. [2021. augusztus 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b Interview: Kanye West (angol nyelven). the Guardian, 2007. augusztus 12. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Secrets Of The Mix Engineers: Manny Marroquin. www.soundonsound.com. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Reid, Shaheem: Kanye West Thanks 50 Cent For Much-Hyped Rivalry: 'We Push Each Other' (angol nyelven). MTV News. [2020. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Scaggs, Austin: Kanye West: A Genius in Praise of Himself (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 2007. szeptember 20. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Kanye West: Graduation < Music | PopMatters. web.archive.org, 2008. december 16. [2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Ten Favorite Moments on Kanye West's Graduation. web.archive.org, 2013. október 4. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ a b Facebook; Show more sharing: Hip-hop's man of two minds (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 2007. szeptember 10. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Jay-Z, L.A. Reid Weigh In On Kanye/50 Sales Battle (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Reid, Shaheem: Kanye West Says He's 'Ready To Take Over The World Once Again' (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Frehsee, Nicole: Common Preps New Album “Finding Forever” With Help From Kanye, Lily Allen (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 2007. június 8. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Reid, Shaheem: Common, Kanye Going For 'Glory' On Raw, Soulful New Songs (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ How not to be Common | NOW Magazine. web.archive.org, 2013. október 4. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ DJ Premier Talks Kanye West’s ‘Mama’s Boyfriend’. web.archive.org, 2013. október 4. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ A-Trak links with Nike, Jay-Z | URB. web.archive.org, 2013. október 4. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Tony Williams Recalls Kanye West Showing Jay-Z "Big Brother" | Get The Latest Hip Hop News, Rap News & Hip Hop Album Sales | HipHop DX. web.archive.org, 2012. február 21. [2012. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ 50 Cent, Kanye West Continue Rivalry On 106 & Park | Billboard. web.archive.org, 2013. június 28. [2013. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ West Shows Off 'Diamonds' With Jay-Z (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ „Kanye West and John Mayer recording Bittersweet” (hu-HU nyelven).
- ↑ Archive-Corey-Moss: Kanye West And John Mayer Collaborate But Won't Elaborate (angol nyelven). MTV News. [2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 6.)
- ↑ Martin, Francesca: Kanye West mixes manga and music with the 'Warhol of Japan' (angol nyelven). the Guardian, 2007. augusztus 1. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b „Toying With Catastrophe”, Washington Post (Hozzáférés: 2021. május 5.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Vogel, Carol. „Watch Out, Warhol, Here’s Japanese Shock Pop”, The New York Times, 2008. április 2. (Hozzáférés: 2021. május 5.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ カニエ・ウェストがカイカイキキにやってきた!Kanye West visits the studio! | 活動レポート | カイカイキキ : アート作品制作・マネジメント : Kaikai Kiki Co., Ltd.... web.archive.org, 2009. április 9. [2009. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Understanding Kanye: Sweet, Sweet Robot Fantasy, Baby | The Awl. web.archive.org, 2010. november 19. [2010. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Archive-Bernard-Lumpkin: Kanye West Album-Cover Artist Takashi Murakami Talks About Working With 'Ye, At His NYC Exhibit Opening (angol nyelven). MTV News. [2014. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b Reid, Shaheem: Kanye West Says He's 'Ready To Take Over The World Once Again' (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Meet the man behind Kanye's album art | Kanye West | Music News | Music | Entertainment Weekly. web.archive.org, 2007. október 18. [2007. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Heffernan, Virginia. „Kanye on Keyboards”, The New York Times, 2008. augusztus 8. (Hozzáférés: 2021. május 5.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ a b Mixtape Monday: Kanye West Glows In The Dark; Pharrell Brings The B-More Beats | MTV NEWS. web.archive.org, 2007. május 23. [2007. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Weekend Rock List: Best Album Covers of 2007 | | Rolling Stone. web.archive.org, 2014. április 9. [2014. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West unveils Takashi Murakami-designed album art for Kids See Ghosts (angol nyelven). Dezeen, 2018. június 6. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Reid, Shaheem: 'Can He Do It Again?' — Kanye West Says New LP Backs Up His Bragging (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West premieres rap from new album | News | NME.COM. web.archive.org, 2013. december 19. [2013. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Staff, MTV News: Kanye Releases 'Nothing,' Plus Mary J., Phil Spector, Bono, Lindsay, Christina, Rihanna & More In For The Record (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b Movie Awards 2007 News | Kanye West Says MTV Movie Awards Snubbed Mel Gibson's 'Apocalypto'. web.archive.org, 2007. június 2. [2007. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Mixtape Monday: 50 Didn't Bite Jim Jones; Kanye Keeps GOOD Music Intact | MTV NEWS. web.archive.org, 2007. június 6. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Staff, MTV News: Kanye West Changes Graduation Date; Plus 50 Cent, Jessica Alba, Nicole Richie, Lindsay Lohan & More, In For The Record (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Reid, Shaheem: Kanye West And 50 Cent Set For Epic Battle: Both Releasing Albums On September 11 (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West Declines Debate With 50 Cent, Calls It 'Stupid' | BallerStatus.com | NEWS. web.archive.org, 2008. április 9. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Reid, Shaheem: Jay-Z Calls Kanye West And 50 Cent's LP Face-Off 'A Fantastic Thing For Hip-Hop' (angol nyelven). MTV News. [2016. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Reid, Shaheem: 50 Cent Or Kanye West, Who Will Win? Nas, Timbaland, More Share Their Predictions ... (angol nyelven). MTV News. [2018. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Rodriguez, Jayson: Kanye West Pounds 50 Cent In First Week Of Album Showdown (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Reid, Shaheem: Kanye West Says He's Ready To Pit His Album Against 50 Cent's: 'We Ain't Moving' (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b 50 Cent isn't worried: He's rich with confidence - USATODAY.com. usatoday30.usatoday.com. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Staff, MTV News: 50 Cent Says He'll Quit If Kanye West Outdoes Him; Plus Lily Allen, D'Angelo, Beastie Boys, Norah Jones & More, In For The Record (angol nyelven). MTV News. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Rock & Roll: Kanye vs. 50 Cent. Serpick, Evan. Rolling Stone (2007. szeptember 6.): 26.
- ↑ a b c Reid, Shaheem: Kanye West Thanks 50 Cent For Much-Hyped Rivalry: 'We Push Each Other' (angol nyelven). MTV News. [2020. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Nah Right » Blog Archive » Video: Kanye Previews Champion & Big Brother. web.archive.org, 2007. augusztus 22. [2007. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ V Festival, Chelmsford and Stafford (angol nyelven). the Guardian, 2007. augusztus 20. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West plays tribute to Amy Winehouse at V Festival | News | NME.COM. web.archive.org, 2007. november 18. [2007. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b Kanye West gives shout out to Jay-Z during intimate gig (brit angol nyelven). NME, 2007. augusztus 21. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye West @ Westminster Central Hall, London | Live Music Reviews (brit angol nyelven). musicOMH, 2007. augusztus 19. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Reid, Shaheem: Jay-Z, Kanye West, 50 Cent, Diddy, T.I., Ciara, Swizz Beatz Make Hip-Hop History At NYC Show (angol nyelven). MTV News. [2015. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Billboard Bits: Kanye West, John Legend, Starbucks (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ West's 'Graduation' Leaked (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Thoughts On Who Will Sell More Albums On Sept. 11? (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Early Sales Projections Put Kanye Ahead Of 50, Chesney (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ „#TBT 50 Cent & Kanye West Go Head To Head On Who Has The Best Album | 106 & Park” (hu-HU nyelven).
- ↑ Park With Kanye West And 50 Cent Photos and Premium High Res Pictures - Getty Images. www.gettyimages.co.uk. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ BET's '106 & PARK' Scores Impressive Ratings for Tuesday's 'Clash of the Titans' Featuring 50 Cent and Kanye West (angol nyelven). www.betpressroom.com. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b c d e f Metacritic: Best Albums of 2007. web.archive.org, 2008. március 5. [2008. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Radiohead Wins Billboard Critics' Poll In Landslide | Billboard. web.archive.org, 2017. október 25. [2017. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ From Amy Winehouse to The Shins: The best albums of 2007 | cleveland.com. web.archive.org, 2019. január 1. [2019. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The 100 Best Albums of The Complex Decade | Complex. web.archive.org, 2020. augusztus 7. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Top 50 Albums of 2007 | Consequence of Sound. web.archive.org, 2017. január 26. [2017. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Readers Pick the Best of 2007 | Pop Culture News | News + Notes | Entertainment Weekly. web.archive.org, 2009. január 23. [2009. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The Top 10 Albums of 2007 - The Morning News. web.archive.org, 2018. szeptember 1. [2018. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Top Music Albums of 2007 - Top Music Lists - MyListPad.com. web.archive.org, 2019. január 1. [2019. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Rocklist.net....NME: The 500 Greatest Albums Of All Time : October 2013. www.rocklistmusic.co.uk. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Best Hip-Hop of 2007 Changes the Game : NPR. web.archive.org, 2018. december 29. [2018. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The 100 Best Albums of 2007 :: Music :: Reviews :: Paste. web.archive.org, 2018. július 23. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The 50 Best Albums of 2007 | Pitchfork. web.archive.org, 2018. április 1. [2018. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The 200 Best Albums of the 2000s (angol nyelven). Pitchfork. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The Best Albums of 2007. [2020. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The Top 50 Albums of 2007 : Rolling Stone. web.archive.org, 2007. december 21. [2007. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Stone, Rolling: 100 Best Albums of the 2000s (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 2011. július 18. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Stone, Rolling: The 500 Greatest Albums of All Time (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 2020. szeptember 22. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West, Graduation (Def Jam/Roc-A-Fella) SPIN. www.spin.com. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ a b Stylus Magazine closes with some 2007 lists. web.archive.org, 2018. július 13. [2018. július 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Throwback: Top 27 Rap Albums of 2007. web.archive.org, 2018. december 15. [2018. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Top 10 Albums - Top 10 Everything of 2007 - TIME. web.archive.org, 2019. január 1. [2019. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The best albums of 2007 | Music | reviews, guides, things to do, film - Time Out New York. web.archive.org, 2013. október 4. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Terich, Jeff: Top 10 Hip-hop Albums of 2007 (amerikai angol nyelven). Treble, 2007. december 17. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The best, the worst, the weirdest - USATODAY.com. web.archive.org, 2008. június 7. [2008. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Robert Christgau: Pazz & Jop 2007: Critics Poll. web.archive.org, 2018. július 23. [2018. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ 2007 HipHopDX Awards | HipHopDX. web.archive.org, 2015. november 18. [2015. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West, Chris Brown Win Big At American Music Awards 2008 - Rolling Stone. web.archive.org, 2017. december 10. [2017. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Lil Wayne Tops BET Hip-Hop Award Nominations With 12 Nods - XXL. web.archive.org, 2017. december 12. [2017. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West | Artist | www.grammy.com. web.archive.org, 2018. december 8. [2018. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Nyertesek 2008. web.archive.org, 2018. július 17. [2018. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ NAACP | List of NAACP Image Awards Winners. web.archive.org, 2017. április 13. [2017. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Forum - Swiss Music Awards 2008 (Allgemein) - hitparade.ch. web.archive.org, 2017. december 19. [2017. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ a b c Kanye West's 'Graduation' Gave Birth to Rap’s First Real Rock Star (angol nyelven). www.vice.com. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b c d The Musical Journey of Kanye West :: Neutral Magazine. web.archive.org, 2018. április 27. [2018. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Boult, Adam: Poll: Which is the greatest Kanye West album? (angol nyelven). the Guardian, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Dance Revolution: Critic's Notebook: The New Yorker. web.archive.org, 2009. március 26. [2009. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Caroline Sullivan: Why male guitar bands are set to be very last year - the future is solo women with synths (angol nyelven). the Guardian, 2008. december 17. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Grammy-Winning Engineer Anthony Kilhoffer Recalls Memorable Studio Sessions From Kanye's 'Graduation' Album (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ SPIN Media LLC: SPIN. 2008–12. Hozzáférés: 2021. május 5.
- ↑ Detrick, Ben (2007. október 7.). "Reality Check". XXL: 114
- ↑ Theisen, Adam: Adam Theisen: It’s Kanye vs. Kendrick in rap’s latest heavyweight championship (amerikai angol nyelven). The Michigan Daily, 2015. február 18. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Shipley, Al: Kanye West's 'Graduation': 10 Things You Didn't Know (amerikai angol nyelven). Rolling Stone, 2017. szeptember 11. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ The Day Kanye West Killed Gangsta Rap (angol nyelven). Complex. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Vic Mensa, KYLE, A Boogie Wit Da Hoodie & More Reflect on Their Fondest Memories of Kanye's 'Graduation' Album (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ Kanye v 50 Cent (angol nyelven). the Guardian, 2011. június 12. (Hozzáférés: 2021. május 5.)
- ↑ a b c Graduation by Kanye West - Music Charts. acharts.co. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West - Graduation. ultratop.be. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West - Graduation. ultratop.be. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West - Canadian Albums. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ danishcharts.com - Kanye West - Graduation. danishcharts.dk. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Hung, Steffen: Kanye West - Graduation. hitparade.ch. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kingston, Blunt Rule On U.K. Charts | Billboard. web.archive.org, 2015. július 4. [2015. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ finnishcharts.com - Kanye West - Graduation. finnishcharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ lescharts.com - Kanye West - Graduation. lescharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ germancharts.de - Kanye West - Graduation. germancharts.de. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ italiancharts.com - Kanye West - Graduation. italiancharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ ALBUM(English) 週間ランキング-ORICON STYLE ランキング. web.archive.org, 2009. március 3. [2009. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ charts.org.nz - Kanye West - Graduation. charts.nz. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ norwegiancharts.com - Kanye West - Graduation. norwegiancharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ portuguesecharts.com - Kanye West - Graduation. portuguesecharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Official Scottish Albums Chart Top 100 | Official Charts Company (angol nyelven). www.officialcharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ swedishcharts.com - Kanye West - Graduation. swedishcharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West - Graduation - hitparade.ch. hitparade.ch. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Official Albums Chart Top 100 | Official Charts Company (angol nyelven). www.officialcharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Official Hip Hop and R&B Albums Chart Top 40 | Official Charts Company (angol nyelven). www.officialcharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West - Billboard 200. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West - Top R&B/Hip-Hop Albums. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Album Top 40 slágerlista - Hivatalos magyar slágerlisták. slagerlistak.hu. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Jesus Is King On This Week's Albums Chart (angol nyelven). FYIMusicNews, 2019. november 3. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ 2019 44-os savaitės klausomiausi (TOP 100) (lt-LT nyelven). Agata. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Billboard 200 Chart. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ ARIA Top 100 Albums Chart (angol nyelven). www.aria.com.au. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Schweizer Jahreshitparade 2007 - hitparade.ch. web.archive.org, 2011. július 7. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ End of Year Album Chart Top 100 - 2007 | Official Charts Company (angol nyelven). www.officialcharts.com. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Billboard 200 Albums - Year-End. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Top R&B/Hip-Hop Albums - Year-End. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ IFPI. web.archive.org, 2011. április 10. [2011. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Year-End ARIA Charts 2008. www.webcitation.org. [2013. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ UK Charts 2008. web.archive.org, 2009. március 27. [2009. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Billboard 200 Albums - Year-End. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Top R&B/Hip-Hop Albums - Year-End. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Billboard 200 Albums - Year-End. Billboard. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Australia's Official Music Charts (2017) - Single, Album | ARIA Charts. web.archive.org, 2019. április 17. [2019. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Australia's Official Music Charts (2018) - Single, Album | ARIA Charts. web.archive.org, 2019. március 28. [2019. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ http://www.aria.com.au/pages/AlbumAccreds2016.htm. web.archive.org, 2020. július 31. [2020. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Gold/Platinum (amerikai angol nyelven). Music Canada. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Certificeringer | IFPI. www.ifpi.dk. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The Irish Charts - All there is to know. www.irishcharts.ie. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ 一般社団法人 日本レコード協会. www.riaj.or.jp. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ The Official New Zealand Music Chart (angol nyelven). THE OFFICIAL NZ MUSIC CHART. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ ЗОЛОТО» И «ПЛАТИНА». [2009. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Kanye West Graduation. (Hozzáférés: 2021. május 4.)
- ↑ Gold & Platinum (amerikai angol nyelven). RIAA. (Hozzáférés: 2021. május 4.)