Großweikersdorf
Großweikersdorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 3326 lakosa volt.
| Großweikersdorf | |||
 | |||
| Az új városháza és a Szt. György-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Tullni járás | ||
| Irányítószám | 3701 | ||
| Körzethívószám | 02955 | ||
| Forgalmi rendszám | TU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3180 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 211 m | ||
| Terület | 43,36 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 21″, k. h. 15° 58′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 21″, k. h. 15° 58′ 48″ | |||
| Großweikersdorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Großweikersdorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Elhelyezkedése szerkesztés
.JPG)
Großweikersdorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Tullni-medencében, a Schmida folyó mentén. Területének 9,1%-a erdő, 8,9% szőlő, 70,5% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Ameistal (150 lakos 2022-ben), Baumgarten am Wagram (197), Großweikersdorf (1926), Großwiesendorf (258), Kleinwiesendorf (222), Ruppersthal (415) és Tiefenthal (158).
A környező önkormányzatok: délre Königsbrunn am Wagram, nyugatra Kirchberg am Wagram, északnyugatra Großriedenthal, északra Heldenberg, északkeletre Hollabrunn, keletre Rußbach, délkeletre Stetteldorf am Wagram.
Története szerkesztés
Großweikersdorf területén kőkori mamutvadászok, valamint bronzkori földművelők nyomaira bukkantak a régészek. A mai önkormányzathoz tartozó települések közül Wiesendorfot említik legkorábban: 1108-1121 között, a göttweigi apátság egyik adománylevelében. Weikersdorf neve röviddel később, egy 1125-1136 közötti oklevél tanúinak, Sigifrid és Hugo de Witigeisdorf nevében bukkan fel elsőként. Egy 1157-es birtokadományozásból kiderül, hogy szőlőt már ekkor is termesztettek a vidéken. 1226-ban már saját egyházközsége volt, 1277-ben pedig mezővárosi jogokkal rendelkezett a település. 1495-ben I. Miksa császár eladta a mezővárost Heinrich Püschenknek, Hardegg grófjának. A 16. században a lakosság többsége protestáns vallásra tért, de a harmincéves háború kitörésével a birtokot elkobozták korábbi protestáns tulajdonosától és a katolikus Verdenbergek kapták meg. Tőlük az Enkevoirth grófok szerezték meg 1698-ban.
Az 1714-ben elkészült, Bécs-Prága közötti Kaiserstraße (császári út) Weikersdorfon is áthaladt és fellendítette gazdaságát. Két nagy fogadót építettek és 1772-ben postaállomás is létesült. Temploma 1727-ben leégett. Helyére a neves építész, Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervezett új épületet.
1835-ben Weikersdorfban 171 családot írtak össze, amely 111 házban élt. Rajtuk kívül az összeírásban szerepel 72 ló, 173 marha, 179 birka, valamint 80 disznó. Az 1848-as forradalom után felszámolták a feudális birtokrendszert és megalakult Weikersdorf önkormányzata, amelyből Ameisthal és Baumgarten am Wagram 1891-ben kivált. A Ferenc József-vasút 1870-es megépülésével a mezővárost bekapcsolták a vasúti hálózatba. 1921-ben Tiefenthal község csatlakozott Weikersdorfhoz. Az Anschluss után a nemzetiszocialista kormányzat egyesítette a kisebb községeket és létrejött Großweikersdorf a mai formájában, de a háború után ismét szétesett, majd a kisközségek 1967-1970 között ismét csatlakoztak a mezővároshoz.
Lakosság szerkesztés
A großweikersdorfi önkormányzat területén 2022 januárjában 3326 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 94,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,3% a régi (2004 előtti), 2,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 92,2%-a római katolikusnak, 5,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (98,3%) mellett a magyarok alkották 6 fővel (0,2%).
A népesség változása:
| 2016 | 3 122
|
| 2018 | 3 180
|
Látnivalók szerkesztés
- a kora klasszicista Szt. György-plébániatemplom
- az 1727-ben épült katolikus plébánia
- az Ignaz Pleyel-múzeum
- a ruppersthali Szt. Egyed-plébániatemplom
Híres großweikersdorfiak szerkesztés
- Ignaz Pleyel (1757–1831) zeneszerző és zongorakészítő
- Heinrich Maier (1908–1945) pap, antifasiszta ellenálló
- Erni Mangold (1927-) színésznő
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források szerkesztés
- A település honlapja Archiválva 2005. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- 32110 – Großweikersdorf Statistik Austria
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Großweikersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
