Grubine
Grubine falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Podbablje községhez tartozik.
Grubine | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Megye | Split-Dalmácia |
Község | Podbablje |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 21262 |
Körzethívószám | (+385) 21 |
Népesség | |
Teljes népesség | 803 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Népsűrűség | 306 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 342 m |
Terület | 3,34 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Grubine témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSplittől légvonalban 59, közúton 80 km-re keletre, Makarskától légvonalban 19, közúton 30 km-re északkeletre, a dalmát Zagora területén, Imotska krajina középső részén, Imotski városával szemben 6 km-re délnyugatra, az Imotski-mező déli oldalán a községközpont Drum északnyugati szomszédságában, a 60-as számú főút mellett fekszik. Településrészei Mračaj, Matkovići, Žužuli, Vukovići, Karini és Jonjići.
Története
szerkesztésA térség első ismert népe az illírek voltak. Jelenlétüket igazolják az ókorból fennmaradt halomsírok és várak maradványai. Az illír háborúk végeztével az 1. század elején e terület is Dalmácia római tartomány része lett. A horvátok ősei a 7. században vándoroltak be erre a vidékre. A középkori horvát állam közigazgatásában ez a terület Fehér-Horvátországhoz, azon belül az Imoti zsupánsághoz tartozott. A bencés atyák a 11. században Proložachoz tartozó Opačacnál a Vrljika-folyó forrásánál építették fel kolostorukat, innen végezték a térség lakóinak keresztény hitre térítését. A 14. századtól a hívek lelki gondozását a ferencesek vették át, akik az elpusztult kolostort újjáépítették. A török 1463-ban meghódította a közeli Boszniát, majd 1493-re már ez a terület is uralmuk alá került. Az 1699-es karlócai béke török kézen hagyta. Végleges felszabadulása csak az újabb velencei-török háborút lezáró pozsareváci békével 1718-ban történt meg. Ezután a Velencei Köztársaság fennhatósága alá tartozott. A török uralom teljes ideje alatt a hívek lelki gondozását a vrljikai ferencesek látták el, kolostoruk a 17. századtól már a Prološko blato kis Manastir nevű szigetén működött. A 16. század második felében a rend a közeli Kamenmoston is letelepedett, ahol saját rendházuk és kápolnájuk is volt. A podbabljei plébániát kezdetben a ferences atyák vezették, akik 1735-ig laktak Kamenmoston, ezután építették fel az új plébániaházat a plébánia központjában. Mračaj, Matkovići, Žužuli, Vukovići, Karini és Jonjići nevű településrészeit 1718-ban említik először. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később a Jugoszláv Királyság része lett. Grubine neve csak 1931-ben bukkan fel először, amikor lakosságát először számlálják önállóan 647 fővel. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 1010 lakosa volt, akik a podbaljei plébániához tartoztak.
Lakosság
szerkesztésLakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 647 | 779 | 857 | 922 | 1.007 | 988 | 1.143 | 1.007 | 1.010 |
(1857 és 1921 között lakosságát Podbablje Gornjéhoz számították.)
Nevezetességei
szerkesztés- Jonjići nevű településrészén áll Szűz Mária a horvátok királynője tiszteletére szentelt 1993 és 1995 között épített új temploma.
- Matkovići településrészén található Krčevac nevű forrása az emberhal kedvelt élőhelye.
Kultúra
szerkesztésA település kulturális fesztiválja a Szűz Mária ünnepén megrendezett Gangafest.
Oktatás
szerkesztésMračaj nevű településrészén négyosztályos iskola működik.
Sport
szerkesztésA település sportegyesülete a „Grubine” sportegyesület. A falunapon kispályás labdarúgótornát rendeznek.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztés- Podbablje község hivatalos oldala (horvátul)
- A split-makarskai érsekség honlapja (horvátul)
További információk
szerkesztés- A község információs portálja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Podbablje – turistainformációk (horvátul)
Irodalom
szerkesztésStrategija razvoja općine Podbablje 2015-2020. Podbablje,2015. - Podbablje község fejlesztési stratégiája (horvátul)